Közélet

Extra szolgáltatások a BKK-tól?

Állandó levélírónk, István olyan utas, aki folyamatosan kommunikál a járművezetőkkel. Ennek köszönhetően kiváltságos helyzetben van, időnként olyan plusz “szolgáltatásokat” is igénybe vehet, amelyeket egy átlagos utas nem. Persze nem minden felel meg tökéletesen a szabályzatnak. Íme, egy élménybeszámoló. 

Itt a nyár, itt a hőség, az emberek fáradékonyabbak, ingerültebbek, ezáltal sok a balhé is. (Most mindenki egy rágalmazó, negatív sztorit vár, de nem lesz az). Egyszóval, ilyenkor még kisebbnek tűnik, ha valaki normális, udvarias, segítőkész, szinte észre sem vesszük.

Köszönetet szeretnék nyilvánítani az interneten keresztül is azoknak a BKV (Vt-Arriva, T&J) dolgozóknak – személyesen már megköszöntem nekik -, akik a segítségemre voltak ebben a rövid időszakban. Kezdjük a legelső napon, június 1-jén. Adott naptól szerettem volna kiváltani az e havi bérletemet, de a pénz anyánál volt, így elmentem a munkahelyére, hogy azt ideadja.

Onnan a legközelebbi automata tudtommal (átszállás nélkül) az újpalotai Fő téren van, ehhez így a 196-os buszt vettem igénybe. Az automata azonban nem működött, de rajta volt, hogy a legközelebbi az a Vásárcsarnoknál van, illetve van egy ügyfélközpont is a Zsókavár utcában. Gondoltam irány az utóbbi, mert ott majd megveszem és szólok, hogy a Fő téri automata nem működik és be is van törve.

Fotó: BKK
Fotó: BKK

Az utca egy kb. 500-600 méter hosszú utca, 1 buszmegálló. Életemben nem láttam még ott ügyfélközpontot (pedig ott lakom, nem messze), így fel-alá végigsétáltam kétszer. Végül meguntam a fárasztó nap utáni sétálgatást, segítséget kértem a végállomáson álló 69-es villamos vezetőjétől. Ő azt felelte, hogy a Fő téren van a bérletpénztár illetve a központ, ha jól tudja. Hozzátette, hogy menjek vele 1 megállót, 5 perc és indul, és a tízemeletes ház aljában lesz a célpont (na igen, a Fő tér körül van véve 10 emeletes házakkal).

Nos, körbejártam a Fő teret, ügyfélközpont sehol, a bérletpénztár megszűnt. Ekkor már nem volt más választásom, el kellett mennem a Vásárcsarnoknál lévő automatához, ami ugyan egy megálló, de már elég fáradt voltam. Érkezett egy 130-as busz, de az első ajtós, a vezető azonban megértette a problémámat, és felengedett a buszra. Megvettem végül a bérletet, addigra a busz pont visszafelé jött, így meg is köszöntem neki az “illegális fuvart”.

Később az Astoriához igyekeztem, a 26-os buszról szerettem volna átszállni a 9-esre. A művelet a Margit hídnál nem sikerült, a 9-es épp indult ki a megállóból, mire odaértünk. Az egyetlen reményem volt a Jászai Mari téri átszállás, a buszom vezetőjének szóltam, hogy át szeretnék szállni – amennyiben ez lehetséges -, végül ő hátulról rádudált és rávillogott a 9-es buszra, hogy várjon, szabálytalanul ajtót nyitott, hogy ezzel biztosítsa nekem az átszállást. Természetesen mindkettejüknek megköszöntem.

Másnap az 5-ös busszal tartottam a második számú otthonom felé, a busz egyszerre ért volna a Kossuth utcához a 270-essel, amire átszálltam volna. (A 270-es félóránként jár). Megkérdeztem a vezetőt, hogy tudna-e fél vagy egy percet sietni, hátha elérem, ő pedig azt felelte, hogy megpróbálja. Végül 2 perc sietéssel beért, óriási hálámat kifejeztem neki, ő pedig folytatta útját visszafelé. Ugyanez a sofőr út közben több buszhoz futó utast is megvárt, 5-ből egy köszönte ezt meg. És mi még csodálkozunk, ha nem vár meg…

Mivel az 5-ös busszal kénytelen vagyok sokat menni, így aztán gyakran is futok ellenőrökbe a buszokon. Még ha el sem hihető, eddig az 5-ös buszon csak normális, udvarias, “jófej” ellenőrökkel találkoztam, akik rendkívül segítőkészek voltak, ha szükség volt rájuk. És én is utaztam a 110-es busz elhíresült vezetőjével, aki mindenhol köszön.

Rendszámokat nem szeretnék írni, nehogy a BKK bántani tudja a szabálytalanul segítő dolgozókat, szóval itt is szeretném megköszönni az 5-ös, 9-es, 26-os, 69-es és 130-as járatok aktuális vezetőinek segítségét, és az 5-ös buszon dolgozó ellenőrök munkához való hozzáállását, rájuk fel lehet nézni, és példát is lehet venni róluk!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik