Az emberiséget ősidők óta foglalkoztató kérdés, hogyan és mikor keletkezett a világunk? Ehhez mérten számtalan magyarázat született, minden kor és minden kultúra kereste a maga válaszait. A kora középkori tudósok a teremtés idejének meghatározásához a Septuaginta, azaz az Ószövetség Kr.e. III. századi görög fordításából indultak ki, és a Krisztus előtti 5500 körüli időpontot adták meg. Később, az úgynevezett maszoretikus Biblia alapján már Kr. e. 4000 körüli eredmények születtek – írja a Rubicon.hu.
A neves Bibliakutató, Usher érsek 1642-ben arra az eredményre jutott, hogy a világot Kr. e. 4004. október 23-án hétfőn, reggel 9 órakor teremtették. Mai tudásunk alapján mosolyt fakaszt ez a teljes bizonyossága a totálisan téves eredménynek. Ám a kezdet rejtélye olyannyira foglalkoztatta az embereket, hogy még Johannes Kepler, a kora újkor egyik legnagyobb csillagásza, matematikusa is megkísérelt válaszolni a kérdésre.
A grazi egyetem oktatójaként tette első jelentős, ám utóbb mégis elvetett felfedezését, amelyet 25 éves korában, 1596-ban publikált Mysterium Cosmographicum című művében. Saját elmondása szerint egyik előadása közben, a Jupiter és a Szaturnusz együttállásának bemutatásakor döbbent rá, hogy a bolygók pályája követi a szabályos sokszögek beírt és köréírt köreinek arányát. Az általa ismert összes égitest pályáját hasonló analógiákkal igyekezett megadni, közben pedig a platóni testek segítségével megalkotta híres modelljét a Naprendszerről.
A tudós teóriájában komoly szerepet szánt az isteni bölcsességnek, aminek a legfőbb bizonyítékát a felismert geometriai arányokban lelte meg; ezzel összefüggésben vállalkozott arra is, hogy kiszámítsa a világegyetem korát, melynek keletkezését Kr. e. 4977. április 27-én 11 órára tette. Hamarosan azonban revideálta korai elméleteit. Rájött, hogy hibásan képzelte el a bolygók keringését, hiszen azok nem kör, hanem ellipszis alakú pályán haladnak a Nap körül. Kepler új törvényszerűségeket ismert fel, melyeket már nem az isteni bölcsességből, hanem a tudomány segítségével vezetett le.
