Hiba volt együgyűnek nevezni az egyházat

Galilei csupán egy aprósággal hívta fel magára az inkvizíció figyelmét. Nem bántották, nem kínozták, luxusban élte életét, de tanait visszavonta és műveit betiltották...

Korábban a témában:

Galileo Galiei méréseken és kísérleteken alapuló módszerei alapján jutott összhangba a kopernikuszi heliocentrikus világképpel, azaz hogy nem a Föld a világmindenség központja. Többek közt ezért került összeütközésbe az egyházzal és ezért nincs ember, aki ne ismerné nevét.

Elméletben működött

Pedig a közhiedelemmel ellentétben eleinte a katolikus egyházzal sem ápolt rossz viszonyt. Az inkvizíció első vizsgálatát kiváltó levelét 1616-ban – ekkor 52 éves volt – írta egy Castelli nevű dominikánus szerzeteshez, akivel a heliocentrikus világképről értekezett. A barát másolatokat készített az írásról, és örömmel terjesztette a csillagászat iránt érdeklődő egyháziak között – írja a Rubicon.hu.

Voltak azonban, akik félreértették, és az inkvizíció elé kellett állnia. A per soránGalilei el akarta érni, hogy kinyilvánítsák: a heliocentrikus rendszer nem ellentétes a Biblia tanításával. Nem sikerült. A Napközpontú elméletet csak elméleti lehetőségként, matematikai modellként lehetett tanítani, Kopernikusz műve pedig indexre került. Bár részleges vereséget szenvedett, összességében nem járt rosszul: V. Pál és bíborosai előtt Galilei díszelőadást tarthatott és egyházfői biztatást kapott kutatásai folytatásához.

Politikai per

A következő pápa, VIII. Orbán is becsülte a népszerű tudóst, 1630 után évjáradékot biztosított neki. Annyit kért viszont, hogy döntő bizonyítékok híján műveiben ne foglaljon állást, hanem dialógus formájában tegye közzé nézeteit. Ekkor írta meg Galilei ptolemaioszi és kopernikuszi nézeteket összevető munkáját, amelynek kéziratát Rómában is jóváhagyták.

A mű 1632-es firenzei megjelenése után azonban az inkvizíció mégis vizsgálódni kezdett ellene, mivel a könyv az egyház és a pápa hivatalos álláspontját egy Simplicius, azaz „együgyű” nevezetű kitalált figura szájába adta. Ez a harmincéves háború és a reformáció elleni küzdelem korában különösen nem vetett jó fényt a szerzőre. Magyarul Galileinek nem tudományos nézetei, hanem a munkájába beleszövődő politikai felhangok miatt kellett bíróság elé állnia.

A pápa támogatta az elítéltet

Az a pápa idézte 1633 tavaszán a tudóst, aki bíborosként 1616-ban még ellenezte a vizsgálatot. Galileo Galilei pere 1633. április 12-énkezdődött a római inkvizíció előtt. Az ennek kapcsán lezajlott kínzásokról, megfélemlítésről egy szó sem igaz. A két hónapig zajló eljárás alatt a tudós fényűző palotákban lakott, állandó személyzet szolgálta.

Bűnösnek találták a pápai tekintély megsértésében, emiatt kötelezték tanai visszavonására, házi őrizetet rendeltek el számára, műveit pedig betiltották. Engedelmeskedett a pápai hatalomnak, de állítólag az ítélethirdetéskor mégis azt mormolta, hogy „eppur si mouve”, azaz mégis mozog a Föld. Büntetését jó barátja, Siena érsekének palotájában, majd 1633 decemberétől saját otthonában töltötte, és 1642-ben bekövetkező haláláig háborítatlanul dolgozott. VIII. Orbán pápa támogatását pedig az ítélet után is folyósították számára.

Ajánlott videó mutasd mind

„Nem tudtam a gyermekemet emberi lénynek tekinteni”

A boszniai háborúban több tízezer nőt, lánygyermeket erőszakoltak meg többségben szerb katonák. Az erőszakból fogant gyerekek száma 2-4 ezer közé tehető. A mára már felnőtt gyermekek és szüleik azért harcolnak, hogy ismerjék el őket háborús áldozatként.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.