Tudomány

Felzabálja a Nap a Földet

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2014. 03. 19. 16:00

Ez nem egy újabb kiszínezett világvége-elmélet. Jelen tudásunk szerint a Nap valóban felfalja a Földet, ám előtte minden élőlény lassú kínhalált hal.
Korábban a témában:

A természetben semmi sem örök, ezt mindenki tudja. A felfoghatatlan tér és idő síkján az emberi agy nehezen fogadja be, de egyszer eljön a vége a Föld nevű bolygónak éppúgy, mint a Napnak. A kettő pedig erősen összefügg majd.

A Föld menekülni próbál

Csillagunk az univerzumban igazi szürke egérnek számít. Mérete közepes és mintegy ötmilliárd évével középkorúnak számít. Jelen ismereteink szerint újabb ötmilliárd év múlva megkezdődik haláltusája: elfogy benne a hidrogén és beindul a hélium fúziója. A felszabaduló energia miatt “felfúvódik”, vörös óriássá válik. Határai nagyjából a Föld jelenlegi pályájánál lesznek. Ezután külső burkai leszakadnak, és egy Föld méretű hideg, fehér törpecsillaggá esik össze.

Mire azonban a Nap eléri legnagyobb kiterjedését, csillagszél formájában jelentős anyagot veszít majd. Ez szinte elfújja a bolygókat, vagyis Földünk spirális formában távolodni fog a megvadult csillagtól. Nagy kérdés, hogy elég gyors lesz-e a bolygó menekülése, vagy a felfúvódó csillag “elkapja” a szökevényt. Az élővilág előbbi esetben sem úszná meg, a világűrben sodródó jeges kőtömegen nem létezhetne élet.

Mégis az tűnik valószínűbbnek, hogy a versenyfutást a Nap nyeri. Több mint 7,5 milliárd év múlva éri el a vörös óriás állapotot, addigra tömegének 67 százalékát ugyan elveszíti, de maximális mérete a mai 256-szorosa lesz. Maga a felfúvódás viszonylag gyorsan megy majd végbe. A hélium hajtotta folyamat hatására ötmillió év alatt a Nap kitölti a Merkúr pályájáig terjedő teret, majd újabb 130 millió év alatt elnyeli a Merkúrt és a Vénuszt, majd a Földet.

Összeolvad a csillaggal

Ezt azonban már senki nem fogja a helyszínen dokumentálni. A növekvő sugárzás először a növényeket ítéli lassú sorvadásra, nyomukban pedig az állatok tűnnek el a föld színéről először a szárazföldeken. Az ember fejlett technikájának köszönhetően még túlélhet, legfeljebb a felszín alá vonul. Csillagunk körülbelül egymilliárd év múlva éri el legforróbb állapotát: minden víz elpárolog, a Föld egy hatalmas, nedves és forró üvegházzá alakul. Négymilliárd év múlva valószínűleg már az élet minden formája eltűnik planétánkról.

Ha a Nap nem is fogja elérni a Föld pályáját, ami a vörös óriás állapot elérésekor már a mainál messzebb kering majd a csillagtól, a két közeli égitest közti súrlódás csökkenti majd a távolságot. Ám épp a közelség miatt bolygónk árapályhatást generál a gigászi gáztömb felszínén, amitől az kidudorodik. Először egy hatalmas, kiemelkedő rész nyeli el a Földet, majd egyre beljebb és beljebb kerül. Anyaga lassan elpárolog a magas hőmérsékleten, míg megközelítőleg 7,6 milliárd év múlva az egykori “élő bolygó” teljesen feloldódik, összeolvad a Nappal.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

AACHEN, GERMANY - JANUARY 22: German Chancellor Angela Merkel and French President Emmanuel Macron sign the Aachen Treaty on January 22, 2019 in Aachen, Germany. The treaty is meant to deepen cooperation between the countries as a means to also strengthen the European Union. It comes 56 years to the day after then German Chancellor Konrad Adenauer und French President Charles de Gaulle signed the Elysee Treaty, or Joint Declaration of Franco-German Friendship. (Photo by Sascha Schuermann/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.