A XX. századi európai irodalom megkerülhetetlen nevei közt számos, a vasfüggöny mögé szorult szerzőt találunk, kevesek életműve hagyott azonban olyan mély nyomot, mint Bohumil Hrabalé (1914-1997), aki a második világháború éveiben még vasúti forgalmistaként, az ötvenes évek folyamán pedig többek közt biztosítási ügynökként, kereskedelmi utazóként, sőt, a kladnói vasmű munkásaként próbálta magának összegyűjteni a kenyérre valót.
A háború után írni kezdő férfi 1963-ban végleg felhagyott a fizikai munkával, élete hátralévő három és fél évtizedét pedig a betűknek szentelte, feledhetetlen karaktereket adva a csehszlovák irodalomnak.
a hetvenes évek elején a csehszlovák hatóságoknak köszönhetően sokszor még nem jutottak el a nyomdákig, Hrabalt azonban nem lehetett megállítani: szamizdatokban, illetve külföldi kiadókon át publikált.
A Táncórák idősebbeknek és haladóknak, a Szigorúan ellenőrzött vonatok, a Sörgyári capriccio, az Őfelsége pincére voltam, illetve a Macska-maszkabál szerzőjének munkáiból kilenc, jórészt Jiří Menzel által jegyzett filmadaptáció is készült – köztük a már említett Szigorúan ellenőrzött vonatok, ami 1968-ban a legjobb idegennyelvű filmnek járó aranyszobrot vihette haza az Oscar-gáláról.
Az író röviddel nyolcvanharmadik születésnapja előtt, 1997 február 3-án bekövetkezett halála is hrabali volt:
Hagyatéka az elmúlt negyedszázadban a világ különböző részein tűnt fel, most pedig a Prágától harminc kilométerre fekvő Hradištkóban került a piacra az egykori nyaralója, amin tulajdonosa 11,9 millió koronáért – mai árfolyamon 166,86 millió forintért – szeretne túladni.
A 45 négyzetméteres alapterületű, 79 négyzetméternyi lakóteret rejtő téglaépület a cseh sreality nevű ingatlanos oldalon tűnt fel, leírásában pedig egyetlen szó sem esik az egykori tulajdonosról, bár arra rámutat, hogy
Az elmúlt két évben teljes felújítást – ennek részeként többek közt új tetőt – kapott, az író halála után az őt utolsó éveiben ápoló szomszédok által megvásárolt házhoz egy közel 3500 négyzetméteres kert is tartozik.
A cseh iDNES egy riportere hosszú, saját videót is rejtő cikkben mutatta be az épületet, és a rend kedvéért az alig hétszáz fős település polgármesterét, Vlastimil Šestákot is megszólaltatta, remélve, hogy tervezik a megvásárlását, majd múzeummá alakítását, a vezető bevallása szerint azonban ilyenről szó sincs, hiszen
