A Kossuth teret éppen 100 napja, október 22-ről 23-ára virradóra ürítették ki, és zárták le kordonokkal. A levélben arra szólítják fel Petrétei József minisztert, hogy az országos rendőrfőkapitányon keresztül haladéktalanul utasítsa a budapesti rendőrfőkapitányt: számolja fel a kerítésrendszert, ami a Kossuth teret élvezhetetlenné és látogathatatlanná teszi.
Navracsics hangsúlyozta: a tér lezárása csorbítja a véleménynyilvánítás szabadságát, méltatlan egy demokráciához, és jól mutatja, hogy a kormány az ellenvéleményeket nem képes megtűrni, ugyanis nem vitába száll a tüntetőkkel, nem cáfolja az állításaikat, hanem lezárja a teret, ahol emiatt nem lehet tüntetést tartani. A tér lezárását indokló Gergényi-féle rendelkezés, amire a kormány is hivatkozik, formailag és tartalmilag sem helytálló – mondta.
Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány többek között a védett személyek – így a házelnök és a miniszterelnök – biztonságára hivatkozva tartja fenn a zárlatot, holott ők egyszer sem voltak veszélyben, sőt Szili Katalin maga is több alkalommal kérte a Kossuth tér zárlatának feloldását. Navracsics Tibor szerint emellett az intézkedés formai követelményeknek sem felel meg, ugyanis a határozatban nem szerepel ügyszám, nincs fellebbezési lehetőség, és az állampolgárokkal sem közölték időben, hiszen csak a múlt héten került fel a rendőrség honlapjára.
Október 23. óta az ország politikai életének egyik legfontosabb pontja, az ország egyik legszebb tere „gyakorlatilag rendőri megszállás alatt áll” – jelentette ki a politikus, aki szerint méltatlan állapot, hogy az emberek nem használhatják az ő adóforintjaikból fenntartott parkot, a turistáknak pedig a villamossíneken kell várakozniuk, ha be akarnak jutni a Parlamentbe. Arra a kérdésre, hogy ha feloldanák a tér lezárását, akkor a Fidesz folytatná-e korábbi napi nagygyűléseit, Navracsics Tibor azt mondta: jelen pillanatban nem politikai nagygyűlésekről van szó, hanem arról, hogy az emberek nem tudják használni a Kossuth teret.
Petrétei József felhívja a figyelmet arra, hogy tudomása szerint a budapesti rendőrfőkapitány intézkedésével szemben az Rtv. rendelkezései szerint senki nem tett panaszt, ennek megfelelően „nem látja indokoltnak”, hogy miniszterként bármilyen formában beavatkozzon a rendőrség szakmai munkájába.
A miniszter válaszlevelében azt is megjegyzi, hogy – ellentétben azzal, ami Navracsics Tibor és Szájer József levelében áll – tavaly október 23-án a rendőrség nem egy békés rendezvényt oszlatott fel a Kossuth téren, mivel – mint írja – „egyértelműen megállapítható, hogy azon egyes résztvevők felfegyverkezve jelentek meg”, ezért a rendőrségnek a gyülekezési jogról szóló törvény alapján „törvényi kötelezettsége volt a rendezvény feloszlatása”.
