Korábbi írásunkban a közvetítői eljárásnak a büntető eljárásban elfoglalt helyével és a két eljárás viszonyával foglalkoztunk. Mostani cikkünk a közvetítői eljárás menetét taglalja.
Mindkét fél akarata kell
A törvény szerint a közvetítői eljárás az elkövető, vagy a sértett indítványára, vagy hozzájárulásukkal, de minden esetben az eljárást lefolytató hatóság döntése alapján indítható. Ez azt jelenti, hogy a terhelt és a sértett aktív közreműködése a cél, ha erre nem lehet számítani, hiába szeretné az egyik fél, az eljárásnak nincs helye.
Az eljáró hatóság döntése meghozatalakor tehát figyelembe veszi az elkövető és a sértett magatartását, a cselekményhez, illetve a másik félhez való hozzáállását és ennek alapján ad, vagy nem ad lehetőséget erre a sajátos eljárásra.
Ha a hatóság az eljárás megindítása mellett dönt, akkor a büntető eljárást – legfeljebb fél évre – egyúttal fel is függeszti. A közvetítés befejezését követően az eljárás tovább folyik.
A közvetítői eljárást a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő, illetve 2008-tól a pártfogó felügyeleti szolgálatnál közvetítőként bejelentkezett ügyvéd folytatja le.
Még több segítség kérhető
A közvetítői eljárás az ügyésznek az ügy közvetítői eljárásra utalásáról hozott határozatával, vagy a bíróságnak a büntetőeljárást – a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott – felfüggesztő végzésével indul meg.
Mindkét fél jogosult arra, hogy jogi képviselőt hatalmazzon meg, aki az eljárásban részt vehet és az általa képviselt érdekében felszólalhat. A sértett jogi képviselője és a terhelt védője jogi képviselőként eljárhat. A büntető ügyben adott meghatalmazás – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – és a kirendelés hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is. Jogosult azonban bármelyik fél arra is, hogy további segítőt vegyen igénybe.
Együttmûködõ partnerünk a Nádas Ügyvédi Iroda
Ha a közvetítői eljárásra utalt ügy körülményei indokolják, a közvetítő bevonhat a közvetítői eljárásba olyan személyt, aki a megállapodás létrejöttét a szakértelmével elősegítheti.
A terhelt és a sértett jelenléte kötelező, azonban nem kikényszeríthető. Ha valamelyik résztvevő méltányolható indok nélkül, vagy ismételten nem jelenik meg, azt úgy kell értelmezni, hogy a hozzájárulását visszavonta és így a közvetítői eljárásnak nincs helye.
Az eljárás viszonylag gyorsan be kell fejezni. Ennek érdekében a törvény meghatározza, hogy az első közvetítői megbeszélés időpontját nyolc napon belül ki kell tűzni, majd az eljárást 3 hónapon belül be kell fejezni annak érdekében, hogy a legfeljebb 6 hónapra felfüggesztett büntető eljárás folytatásakor az eljárás eredménye ismert lehessen.
Közokirattal zárulhat az egyezség
A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és a terhelt között a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésében, vagy a bűncselekmény káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki.
A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama alatt vagy a vádemelés elhalasztása tartamának lejártáig egy összegben, illetőleg meghatározott rendszerességgel, részletekben fizeti meg vagy más módon nyújt jóvátételt, és a közvetítői eljárás költségeit ki viseli.
A közvetítő a sértett és terhelt között létrejött megállapodásról okiratot állít ki, amely közokirat. A közvetítői eljárásban keletkezett iratok abban a büntetőeljárásban, amelyben a közvetítői eljárásra sor került, bizonyítékként nem használhatók fel, kivéve a közvetítés eredményeként létrejött megállapodást tartalmazó okiratot, amely közokiratnak minősül, vagyis a tartalmával kapcsolatban további bizonyítás nem szükséges.
A törvény 14. § (1) szerint azonban a közvetítői eljárásban létrejött, írásba foglalt megállapodás a közvetítői eljárás célján túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas. Ez a jelen írás szerzőjének értelmezésében azt jelenti, hogy végrehajtásra nem kerülhet sor, hiszen az eljárás célja éppen az önkéntes magatartás, ami majd az állami büntető igény megszabásánál, vagyis a kiszabott, vagy elengedett büntetés mértékénél jelentkezik.
Ellenőrzik a megállapodás teljesítését
A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor
a) a megállapodás alapján a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette,
b) a terhelt a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, vagyis ha a jogalkotó elismeri a hosszabb jóvátétel lehetőségét is,
c) a fentiek hiányában, vagyis eredménytelen eljárás esetén a sértett vagy a terhelt kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését, illetve valamelyikük a közvetítői eljárásra adott korábbi hozzájárulását visszavonta, vagy mulasztását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni,
d) a terhelt nyilatkozatából vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy nem várható a bűncselekmény következményeinek jóvátétele, vagy az okozott károk megtérítése
e) az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt, vagyis nem várható az eredményes közvetítés.
Ha a közvetítői eljárás eredményes, a pártfogó felügyelői szolgálat a közvetítői eljárás befejezése után ellenőrzi a megállapodás teljesítését. Ha a terhelt nem teljesít, vagy a megállapodás a sértett magatartása miatt nem teljesíthető, a pártfogó felügyelői szolgálat erről tájékoztatja az ügyészt, illetve a bíróságot.
A szabályok további kidolgozása várható, mint ahogy néhány hónap eltelte után lesz lehetőségük a hatóságoknak arra, hogy az első tapasztalatokat összegezzék és az eljárás rendjét, szabályait esetleg módosítsák.
Következő írásunkban a polgári ügyekben való közvetítés szabályairól lesz szó.
Dr. Nádas Gábor
A „Jogi sarokban” a Nádas Ügyvédi Iroda folyamatosan tájékoztat a közvéleményt érdeklő jogszabályokról, ezek változásairól, tervezetekről, alkalmanként egyedi esetekről. Az olvasók által felvetett problémákra – amennyiben ezeket a többi olvasó számára is érdekesnek tartja – jogi megoldási javaslatokat kínál. A konkrét ügy megoldása azonban ügyvédi tevékenység, amihez az események és iratok teljes ismerete szükséges, és meghaladja a rovat lehetőségeit.
