Kultúra

A Margit körút mentén születhet meg a főváros új kulturális városrésze

Alex Proimos
Alex Proimos
A II. kerületi önkormányzat tervei hosszú évek alatt válhatnak valósággá, az első jelek azonban akár már nyárra láthatóvá válnak.

A Telex kedd délután hosszú helyszíni riportban mutatta be a Bartók Béla út párjaként megvalósulni készülő új kulturális városrész terveit, aminek köszönhetően az elmúlt években számtalan, a Margit körúton, illetve tágabb értelemben vett környékén található üres üzlethelyiségek telhetnek meg újra élettel.

A kerületi képviselő-testület október végén szavazta meg a Margit-negyed nevet kapott koncepció kidolgozását, aminek kilenchónapos próbaidőszakát egy tizenegy fős, soraiban neves szakembereket – Csanádi-Szikszay Györgyi építészt, az Ybl-díjas Dévényi Tamást, illetve a Kortárs Építészeti Központ tagját, Polyák Leventét – is magában foglaló szakmai-politikai testület vezényli majd le.

Az álom Víziváros nagy részét szeretné lefedni, így az újhullámos kávézók, a kulturális szervezetek, a kreatív cégek, illetve az alternatív színtársulatok meglepően nagy területet kapcsolnának vissza a város vérkeringésébe:

az új helyek Bem rakparttól a Marczibányi térig, illetve a Lukács Gyógyfürdőtől a Csalogány utcáig tartó területen jelennének meg, kiegészítve a két központi kulturális intézményt, az Átriumot, illetve a Jurányi Házat.

Vagy organikusan fejlődik egy terület, vagy irányított városrevitalizációs programmal. Mi valahol középen szeretnénk megtalálni az egyensúlyt. Meghatározzuk a keretet, hogy milyen kulturális-közösségi-társadalmi tevékenységet szeretnénk a Margit-negyedben elindítani, és az a cél, hogy hosszabb távon önfenntartó módon működjön

mondta a Telexnek Berg Dániel, a döntés-előkészítő testület elnöke.

A leendő negyedben közel kilencven önkormányzati tulajdonú ingatlan található, ezek nagy része azonban lakhatatlan vagy használhatatlan. Közülük több pincehelyiség, vagy tetőtér, de sok olyan butik is fennmaradt, melyeket a nyolcvanas években alakítottak ki a társasházi lépcsőházakban, majd a rendszerváltás után az önkormányzat nyakán maradtak – tette hozzá a projektet szakmai partnerként segítő Ongjerth Dániel, aki korábban a Bartók Béla út közel egy évtizeden át tartó (2006-2015) újjászületéséből is kivette a részét.

A folyamat már elindult

A kilenc legértékesebb helyiségre már ősszel érkeztek jelentkezők, a negyven pályázat közül pedig a testület hétfőn választotta ki a győzteseket, akik közt magánszemélyek, szervezetek, illetve cégek is találhatók.

Az önkormányzat kulcsrakészen adja át a helyiségeket, akik a munkákat a szerződés aláírása után azonnal megkezdhetik, így

a közeljövőben irodalmi kávézó, galéria, a lakhatási szegénység ellen küzdő, illetve közösségi programokat szervező szervezet is költözik az új negyedbe.

A cikk két olyan példát is említ, ami eddig a önkormányzat zsebéből húzta ki a pénzt – a projektben résztvevő terek 2015 óta összesen 56 millió forintot –, bevételt azonban egyáltalán nem jelentett: a Margit körút 7. évtizedeken át könyvesboltként, illetve antikváriumként működő, de az OTP ingatlanpontjaként kimúlt földszinti üzlethelyisége például újhullámos kávéházzá válik, míg szomszédja, a negyed leendő központjává válni kívánó egyemeletes ház felső szintjén lévő két lakásban pedig művészeti és közösségi tér születik.

A kávézóvá váló egykori könyvesbolt, illetve a tőle balra álló Margit körút 9.
Google Street View A kávézóvá váló egykori könyvesbolt, illetve a tőle balra álló Margit körút 9.

Az Önkormányzat bízik benne, hogy a folyamat elindítása után az üres ingatlanokat kézben tartó, de azokat hasznosítani eddig nem kívánó tulajdonosok is újra bekapcsolódnak majd a terület vérkeringésébe, és vagy a kiadásukban, vagy eladásukban kezdenek gondolkodni, látva, hogy az üres kirakatok mögött újra megindul az élet.

Zajcsökkentés

A Margit-negyedhez a Margit körút, illetve környékének forgalomrendezése is elengedhetetlen, hiszen a várhatóan sorra nyíló teraszokra kiülni vágyók, illetve az utcafrontra kerülő csekély számú asztalnál helyet foglaló vendégek számát az autóforgalom is meredeken csökkentené majd.

A cél eléréséhez azonban a főváros segítsége is szükséges, így a Margit körutat is be kell vonni a Nagykörút Karácsony Gergely által legfőbb választási ígéretként megfogalmazott teljes megújításába. Az idő azonban szorít, hiszen a kilenc hónapos próbaidőszak 2021 júliusában véget ér, az első helyeknek pedig ekkorra már értelemszerűen ki kellene nyitnia.

Fidesz: az ötlet jó, de távolról sem hibátlan

Az ötletet meglepő módon a Fidesz-frakció is jónak tartja, de átgondolatlannak és előkészítetlennek tartják. Gór Csaba a lapnak kijelentette:

szomorúnak tartja, hogy egy ilyen fontos ügyet önös politikai céljaikra használnak fel bizonyos politikai erők, előválasztási kampányuk hevében.

A frakcióvezető szerint szakmai alapokon nyugvó, hosszú távú koncepció kidolgozása lehetséges, a kerület lakosainak, intézményeinek és helyi vállalkozóinak érdemi bevonásával, és nehezményezte, hogy a testület a Fidesz egyetlen javaslatát sem fogadta el.

Berg Dániel válaszában jelezte, hogy a döntés-előkészítő testületben a végső döntések jó részét hozó gazdasági és tulajdonosi bizottság elnöke, a fideszes Bíró Zsolt is helyet foglal, sőt, a pártnak egy szakértő javasolására is volt lehetősége. Berg emellett visszautasította a vádat, miszerint az embereket nem vonták be a folyamatba, hiszen korábban több fogadóórát is tartottak az ügyben, sőt, több eseményt is terveznek, ahol a lakók, a helyi vállalkozók, illetve a jövőbeli bérlők is tehetnek javaslatokat.

A politikus a múlt héten nyílt szakmai vitára invitálta Górt, ő azonban nem reagált erre, így kettejük éleződő ellentéte már a 2022-es kampányt megelőlegező ütésváltás, hiszen a körzetben Varga Mihály helyett jövőre már Gór indul, Berg pedig az ellenzéki előválasztáson biztosítaná be helyét a szavazólapon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik