Az Orbán-kormány által az ország legnagyobb korrupciós botrányának kikiáltott, az Alstom metrókocsik beszerzéséhez kapcsolódó vesztegetési ügy monstre tárgyalássorozata több mint egy éve kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, de nem úgy fest, hogy drámai kifejlet felé tartana. Jellemző, hogy az ügyészség által megajánlott legsúlyosabb büntetési tétel, amint arról a tavalyi előkészítő tárgyalásról tudósítottunk, egy év négy hónap szabadságvesztés volt, három évre felfüggesztve.
Pedig a vádiratban összesen 8,4 millió euró (2,5 milliárd forint) kenőpénz kifizetése szerepel: tanácsadókon keresztül, „valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával”, „rendkívüli üzleti költség” néven elszámolt vesztegetési pénz útján biztosították e szerint, hogy a metrókocsik beszerzésére kiírt közbeszerzésen az Alstom-konzorcium fusson be.
Az Alstom kiterjedt céghálója okán több országban másfél évtizedig folyt a nyomozás, köztük talán a legmélyebben Nagy-Britanniában foglalkoztak az üggyel.
A sok éve és több országban folyó nyomozások során tanácsadókat, offshore cégeket találtak, nyomon tudták követni a fiktív tanácsadásokért leszámlázott pénzek útját, még azt is kiderítették, ki vett fel készpénzt egy gyanús szlovákiai bankszámláról, ám nem sikerült megtalálni a pénzek végállomását, a hatóságoknak nem sikerült kideríteni, kiket, milyen állami alkalmazottakat vesztegettek meg, illetve mely párthoz vagy pártokhoz gurulhattak a vesztegetési pénzekből.
A legújabb fejlemény, hogy a Fővárosi Törvényszék december elején úgy döntött, megszünteti a büntetőeljárást az ügy egyik főszereplőjével, az ötödrendű vádlott T. G.-vel szemben. Az izraeli tartózkodási helyet, kézbesítési címként pedig a svájci-olasz határon fekvő Luganót megadó férfival szemben a vád bűnsegédként elkövetett, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette volt.
A végzés értelmezéséhez vissza kell menni 2005 júniusáig. A BKV akkor írt ki tendert a felújított M2 és az új M4 vonal metrókocsijainak beszerzésére. Az Alstom konzorciumban a Ganz Transelektro Közlekedési Zrt.-vel pályázott. Az Alstom tanácsadók hadával dolgozott, eddig a pontig a vádiratban a Medgyessy Péter volt miniszterelnök által alapított AssistConsult Tanácsadó Kft., valamint a Honfran Kft. neve bukkant fel mint amelyek segítették az Alstomot.
![Metrókenőpénz: ki sem hallgatták az egyik fővádlottat, úgy szüntették meg ellene az eljárást 1](https://s.24.hu/app/uploads/2020/12/73972481-1024x683.jpg)
Amikor az ártárgyalás után világossá vált, hogy van jobb ajánlat az Alstoménál, és „győzelmük valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával kizárólag vesztegetés útján biztosítható”, további tanácsadó bevonása vetődött fel. Ezen a ponton a vád szerint az egyik leányvállalatnál, az Alstom S.A.-nál megjelent egy „rendkívüli üzleti költségekre” szánt keret, ami a várható teljes szerződéses ár 3 százalékára rúgott. Az ügyészség szerint ez volt a vesztegetésre fordított pénz, amit költségként leírhatott a francia cég.
Ekkoriban lépett színre a két új tanácsadó cég, az osztrák EuroContact Public Affairs GmbH, illetve a dán Hansen Consulting ApS. Az előbbi ügyvezetője A. Z. volt, az utóbbi pedig az apósa, T. G. érdekeltségében állt akkoriban. Az Alstom a tanácsadókkal 2006. június 8-án megkötötte a szerződést, amelyben 2 százalék + 500 ezer euró szerepelt.
A pénz 2006 szeptembere és 2007 júniusa között két részletben érkezett meg az Alstomtól: az EuroContactnak 2,061 millió, majd 229 ezer eurót utaltak, a Hansen ApS-nek pedig 4,573 millió, majd 508 ezer euróról állítottak ki számlát. A bécsi székhelyű EuroContact a számlájára beérkezett 2,29 millió euróból 2,179 milliót átutalt (az EuroContact Hungary Kft. közbeiktatásával) a Hansennek.
Mint jeleztük, a vád szerinti vesztegetés passzív elkövetőit nem sikerült kideríteni, de a hatóságok úgy tudják, hozzájuk a pénz eljuttatását T. G. vállalta, és a Hansentől érkező pénz 98,5 százalékát érdekeltségéhez, a Seychelles szigeteken bejegyzett Barrow’s Enterprices Ltd.-nek utalták alvállalkozói szerződés alapján. Más ügyletekből származó pénzekkel együtt összesen 17,895 millió eurót utaltak át 2007 és 2010 között a Barrow’s Szlovákiában vezetett bankszámláira. Ebből több részletben összesen 7,3 millió eurót vettek fel készpénzben, és ismeretlen célszemély(ek)nek továbbították a vád szerinti kenőpénzt – derül ki a bírósági végzés összegzéséből.
A legtöbb kenőpénz közvetítésével hírbe hozott Hansen hátteréről korábban megírtuk, hogy egy időben a Defap pénzügyi holdingtársaság volt a tulajdonosa. A Defap befektetett a magyarországi médiába is, a Fellegi Tamás (volt fejlesztési miniszter) által gründolt Infocenter.hu Média Zrt.-be rögvest az alapítás után, és finanszírozta a Fideszhez hű médiabirodalom alapköveinek lerakását.
T. G. szerepével korábban két ország hatóságai is foglalkoztak. A brit Súlyos Csalási Ügyek Hivatala (Serious Fraud Office – SFO) 2011-ben jogsegélykérelemmel fordult az osztrák korrupcióellenes ügyészséghez. Az SFO azt gyanította, hogy A. Z. és T. G. 2005-től kenőpénzeket juttatott magyar hivatalos személyekhez, esetleg pártokhoz az Alstom győzelmét elősegítendő a metrótenderen. Az osztrák hatóságok azonban háromévnyi nyomozás után sem találtak megfelelő bizonyítékot, így 2014-ben jogerősen megszüntették az eljárást.
Most a Fővárosi Bíróság is ezt tette. Nem azért, mert szerintük is alaptalannak bizonyult a gyanú, hanem a titokzatosan hangzó „ne bis in idem” alapján, ami a kétszeres eljárás tilalmát jelenti, vagyis azt, hogy
A férfit ugyan gyanúsítottként nem hallgatta meg az osztrák hatóság, a magyar bíróság azonban ezzel együtt úgy ítélte meg, hogy a társhatóságok alaposan kivizsgálták az ügyet, mielőtt bizonyíték hiányában megszüntették az eljárást.
A bécsi bíróság egyébként tavaly áprilisban azt is megállapította, hogy a vád szerinti vesztegetés büntette legkésőbb 2015-ben elévült, ezért vesztegetés bűntette miatt nem folytatható T. G. ellen nyomozati eljárás.