Mentőöv légiutasoknak

Hiába pereltek a fapados társaságok, életbe lépett az Európai Bizottság döntése, melynek értelmében kártérítés, pénzügyi kompenzáció illeti meg azt a légiutast, akinek járata sokat késik, vagy amelynek indulását elhalasztják. A kártérítés összege elérheti akár a 600 eurót, az 1991 óta érvényben lévő rendelkezés szerinti összeg kétszeresét is abban az esetben, ha légitársaságok túlfoglalás miatt megtagadják az utastól a beszállást.

Az utasok jogegyenlősége Az új EU-szabályozás leglényegesebb újdonsága, hogy ezután nem lehet különbséget tenni a charterjáratok utasai és a menetrend szerinti járatokon utazók között. Ugyanazok a jogok ilkletik meg mindkét utascsoportot. Természetesen a szükséghelyzet okozta késésért ezután sem jár kártérítés. Ilyennek számít a sztrájk és a terrorista fenyegetés, de a szélsőséges időjárás már nem.

Nem adták olcsón

Nem lehet azt mondani, hogy a „túlfoglalást iparszerűen űző” diszkont légitársaságok olcsón adták volna a bőrüket. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy az új rendelkezés főként a fapadosokat sújtja, illetőleg az ő költségeiket növelheti meg drámaian. Nos, az európai alacsony költségű légitársaságok szövetsége (ELFAA) már tavaly a luxemburgi bírósághoz fordult.

Keresetükben azt sérelmezték, hogy az akkor még csak tervezett, most pedig bevezetett szabályok szerint azokért a késésekért is felelniük kell, amelyekről nem tehetnek. Hasonló lépéseket fontolgatott a Légitársaságok Nemzetközi Szövetsége (IATA), és az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA) is törvényellenesnek minősítette a kártérítésről szóló szabályozást. Mindhiába, ezúttal az Európai Bizottság bizonyult erősebbnek.

Kötelező tájékoztatás Az új szabályok nemcsak az EU tagországaiból induló, menetrend szerinti járatokra érvényesek, hanem a chartergépekre is. Sőt, az utazási irodákat kötelezi az EU arra, hogy tájékoztassák az utasokat, adott járaton melyik légitársaság gépére kapnak helyet. Amennyiben a légitársaságot az iroda megváltoztatja, az utasnak jogában áll másikat választani, ha a tagországok által összeállítandó lista alapján megadott légitársaság nem biztonságos.

Általános a túlfoglalás

Az EU adatai szerint a légitársaságok évente mintegy negyedmillió, érvényes jeggyel rendelkező ügyfelet utasítanak el túlfoglalás miatt, az összes utasnak körülbelül az egy százalékát. Mostantól 1500 kilométeresnél rövidebb út esetében az utasnak 250 eurós kártérítésre van joga, 1500-3500 kilométeres út esetén 400, 3000 kilométer felett 600 euró az összeg, amit a légitársaság köteles kifizetni, hacsak valamelyik utas fel nem ajánlja a helyét.

Ugyanekkora összeg illeti meg az utast, ha a járat indulását a légitársaság hibájából törlik, feltéve, ha erről a társaság nem értesítette két héttel korábban, vagy nem gondoskodott azonos időben induló helyettesítő járatról. Két és négy óra közötti indulási késés esetén ételt kell felszolgálni a várakozó utasoknak, 5 órás vagy annál nagyobb késés esetén pedig a légitársaságnak kártérítést kell fizetnie, és szükség esetén szállodában kell elhelyeznie az utast. Ha a késés meghaladja az öt órát, az illető kérheti jegyárának visszatérítését és egy ingyenes jegyet, hogy visszatérhessen kiindulópontjára. Ha pedig törlik a járatot, akkor szintén az ár visszatérítésére, vagy egy ingyenes visszaútra, vagy egy új, az eredeti célpontig érvényes jegyre lesz joga az utasnak.

Jön a légtérzsúfoltsági díj?

A légitársaságok ugyan nem bírálták a rendelkezéseket, de közölték, hogy várhatóan a jegyárak emelkedését vonják maguk után. Emellett ismét kilátásba helyezték, hogy az ügyet bíróság élé viszik. Az Európai Bizottság ellenben azt jelezte, hogy az „utasok jobb kiszolgálását” célzó rendelkezések érvényben fognak maradni.

Tegyük hozzá, nem véletlen a bizottsági szigor, ugyanis az európai légtér már évek óta túlzsúfolt. Mindennaposak a késések, s a túlélésükért küzdő légitársaságoktól aligha várható, hogy önmaguktól intézkedéseket tegyenek az utasokat érő kellemetlenségek elkerülésére. Ezzel kapcsolatosan egyébként az is felmerült már, hogy az EU-tagállamok kormányai közösen fogadjanak el egy nemzetközi egyezményt, amely a légtér használatának mérséklését tűzné ki célul, és meghatározott szabályozás alapján „zsúfoltsági díjat” szabna ki a légitársaságokra.