Nemcsak országonként, hanem egy városon belül is évtizednyi különbség lehet a stroke halálozási rátájában – derül ki a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika és a Szent János Kórház Neurológiai Osztályának kutatásából. A szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések után a stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok.
Magyarországon minden tizedik percben kórházba szállítanak valakit, és félóránként meghal valaki agyi vérkeringési zavar miatt. A szomszédos Ausztriában ez a szám mindössze harmada a hazánkban előforduló eseteknek.
Érdekes a párhuzam az egy főre jutó GDP-vel – emeli ki dr. Bereczki Dániel, a klinika igazgatója: Magyarországon ez a szám szintén harmada az ausztriainak. “Biztosan nem genetikai oka van a két ország közötti különbségnek, hiszen 1970-ben ugyanakkora volt a stroke-halálozás hazánkban és Ausztriában. Az okok inkább a kockázati tényezők különbségéből adódnak” – válaszolta a Hír24 kérdésére az igazgató.
Az eddigi adatok is arra utaltak, hogy alacsonyabb jövedelmi viszonyok mellett fiatalabb korban jelentkezik a stroke, de a kutatóegyetemi pályázatnak köszönhetően a Semmelweis Egyetemen egy úgynevezett mikroregionális összehasonlítás is készült. Budapest legszegényebb, és második leggazdagabb kerületét vizsgálták, és bár mindössze néhány kilométerre találhatók egymástól, az utóbbiban az egy főre jutó havi nettó jövedelem csaknem kétszerese az előbbinek.
A felmérésbe lakhely szerint kerültek a 2007-ben agyér-katasztrófát szenvedett betegek, a szokásos rizikófaktorok mellett a szociális helyzetet és a családi körülményeket is elemezték a kutatók. A stroke betegek a VIII. kerületben átlagosan 6 évvel fiatalabbak, mint a XII. kerületben. A férfiak között a halállal végződő eseteknél a különbség még jelentősebb.
“A szegényebb kerületekben több az erős dohányos, nagyobb a munkanélküliség és a stressz, nehezebb a megélhetés, feltehetően kevesebbet is mozognak, ebből adódóan több a cukorbeteg és/vagy magasvérnyomással küzdő lakos. Jelenleg az adatok feldolgozásánál tartunk, így az okokat részleteiben még nem ismerjük” – magyarázta dr. Bereczki Dániel.
A felmérésből az is kiderült, hogy az életszínvonal mellett a kockázati tényezők is eltérnek, jelentős különbség volt például az alkoholfogyasztók arányában is.
