George W. Bush második ciklusának első külföldi útja rögtön Európába vezet, s ezt sokan egyből baráti gesztusnak veszik. Különösen azután, hogy az új külügyminiszter, Condolezza Rice két héttel ezelőtti európai látogatása, legalábbis a felszínen jól sikerült.
Diplomaták és elemzők egyetértenek abban, hogy amerikai részről határozott szándék mutatkozik, hogy némileg rendezzék a megtépázott transzatlanti kapcsolatokat. „Néhány dologban nem értettünk egyet a múltban, de ez rendben van, a lényeg, hogy túl tudjunk rajtuk lépni” – mondta pénteken az egyik belga tévének adott interjújában Bush. Az elnöki látogatásnak a normális mederbe kell visszaterelnie a transzatlanti kapcsolatokat – jelentette ki az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja. Benita Ferrero-Waldner szerint a kapcsolatok megújítása helyett a régi, meghitt viszonyhoz való visszatalálás a cél.
Az elnök programja elég hosszú: tartalmaz Jacques Chirac francia elnökkel egy vacsorát, Tony Blair brit miniszterelnökkel reggelit, egy találkozót Viktor Juscsenko ukrán elnökkel és Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. Bush soron kívüli csúcstalálkozó keretében tanácskozik a NATO és az Európai Unió vezetőivel. Brüsszelt elhagyva később Gerhard Schröder német kancellárral találkozik és felkeres egy amerikai katonai bázist is. Végül pedig Pozsonyba látogat, ahol a szlovák vezetők mellett találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A tervek szerint az amerikai államfő találkozik majd Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel is, aki Ukrajnáról fogja tájékoztatni George W. Bush-t.
A találkozó előkészítésében résztvevő diplomaták és európai bizottsági illetékesek hangsúlyozták, hogy a találkozó fő célja a transzatlanti hangulat javítása, nem pedig az, hogy áttöréseket érjenek el olyan kérdésekben, ahol a szakadék nagyon mély. Így az ülés menetrendjén nem szerepel se a Guantánamón fogva tartottak sorsa, se a kiotói jegyzőkönyv, se a kínai fegyverembargó.
„Egyetértünk abban, hogy nem értünk egyet” – fogalmazott egy diplomata. A Bruxinfónak név nélkül nyilatkozó illetések a napirendre kerülő témák közül elsősorban az izraeli-palesztin békefolyamatot emelte ki. A másik kérdés, ahol valamennyi előrelépést lehet remélni, Irak – vélte a szakértő. Kölcsönös vállveregetésre lehet számítani továbbá a Nyugathoz közeledő Ukrajna ügyében és a balkáni stabilizáció kérdésében is. A transzatlanti kapcsolatok szempontjából azonban váratlanul „beesett” egy új téma: Szíria és Libanon kérdése, ahol a nézeteltérések mellett van egyetértés is.
Irán kérdésében nagy valószínűséggel azonban nem születik egyetértés, hiszen a nézetkülönbségek e téren igen nagyok. Az európaiak a tárgyalásos megoldást részesítik előnyben, de belátják, hogy amerikai részvétel nélkül nem tudják megoldani a problémát. Az Egyesült Államoknak pedig valamiféle biztonsági garanciát kellene nyújtania Iránnak ahhoz, hogy az ajatollahok meggondolják magukat az atombombával kapcsolatban. A másik kényes téma a kínai fegyverembargó ügye.
