A július 13–19. közötti héten Romániában elszabadult a járvány, a napi megbetegedések száma vészesen közelít az ezerhez, amire március-áprilisban sem volt példa. Igaz, akkor az egészségügy tesztelési kapacitása napi 4–6 ezer volt, most pedig átlag 15–18 ezer tesztet végeznek a laboratóriumok. Bár a szigorítások ismételt bevezetése elkerülhetetlennek látszik, az biztosra vehető, hogy a szeptember 27-re kiírt helyhatósági választások előtt a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) által hatalomra juttatott Klaus Iohannis államfő nem fogja újra kihirdetni a szükségállapotot. Ezt ugyanis a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzéki tömörülések – beleértve az RMDSZ-t – uralta parlamentnek is meg kellene szavaznia, ami jelenleg elképzelhetetlen.
Pozitív teszttel a kezükben szemberöhögték az orvost
Miután a rossznyelvek szerint a PSD által rángatott Alkotmánybíróság június 25-i váratlan döntése értelmében a pozitív tesztet mutató betegek, a tünetmentes vírushordozó személyek akaratuk ellenére nem helyezhetők intézményesített vagy házi karanténba, elszabadult a pokol. A közlönyben megjelent ítélet szerint július 3-tól a koronavírusos betegeknek jogukban áll saját írásos kérésre elhagyni a kórházat. Nyilván nem a lélegeztetőgépekre kapcsolt betegek pattantak ki az ágyukból, hanem a megfigyelés, gyógyszeres kezelés alatt tartott tünetmentesek, enyhe lefolyásúak pakoltak össze.
Július 3-án 59 ezren voltak házi karanténban, 700-an intézményesített karanténban, hatezren kórházban.
A PNL ekkor elkezdett kapkodni, hogy hirtelenjében a PSD-vel közösen tákoljanak össze egy karanténtörvényt, amelyet egyébként nem csupán a koronavírusra hegyeztek ki, hanem más fertőző betegségekre is. Más kérdés, hogy a PNL és Iohannis sara, hogy március óta nem jutott eszükbe a törvénykezési űr, amelyik visszacsaphat. Végül hosszas egyezkedést követően a parlament két háza megszavazta a karantén-törvényt, a Brüsszelben tárgyaló Iohannis aláírta, és július 21-től érvénybe lép.
Ezerszámra osztják a büntetőcédulákat
Két hónapi szükségállapot és bezártságot követően a hatóságoknak lazítaniuk kellett, ezért májustól kezdődően fokozatosan enyhítettek a kijárási, mozgási korlátozásokon, majd bevezették a sokkal enyhébb készenléti állapotot, amelyet épp most, július 16-án hosszabbítottak meg újabb 30 napra. Csakhogy a román latin nép, fegyelmét, önkontrollját, felelősségérzetét nem lehet egy napon emlegetni a némettel, a magyarral vagy a lengyellel, és sorolhatnánk a példákat. Így aztán előfordulhatott az is, amiről most hétfőn számoltak be a hírtelevíziók: a galaci gyermekkórház 11 alkalmazottját büntették meg fejenként durván 350 ezer forintnak megfelelő lejre, mert munkaidőben sem volt rajtuk védőmaszk.
Szabadon lehet már közlekedni az országban, megnyíltak a strandok, teraszok, parkok, zöldövezetek, ennek következtében a megbetegedések száma már exponenciálisan növekszik. A rendőrök, csendőrök hiába razziáznak a zsúfolt tengerparton, a teraszokon, és osztják ezerszámra a vaskos büntetőcédulákat, az emberek zöme tesz rá. Több százfős esküvőket, keresztelőket, klubkoncerteket állítottak le, még a zárt helyen, tömegközlekedési eszközökön és vonatokon kötelező szájmaszk viselése is megerőltető az állampolgárok jelentős hányadának.
Naponta számol be a média új fertőzési gócokról focicsapatoknál (Dinamo Bukarest, kolozsvári CFR), kórházakban, szociális intézményekben, polgármesteri hivatalokban, prefektúrákon (helyi kormányhivatal), állami intézményekben. S mivel a megyei tisztiorvosi szolgálatokat (DSP) évtizedek óta a helyhatósági választásokon nyertes pártok, pártkoalíciók politikusai irányítják, ezek voltak az első intézmények, amelyek összeomlottak, mert orvosok, szakemberek hiányában döntésképtelenné váltak, átcsaptak felettük a hullámok az intézményesített karanténok irányításakor vagy a felbukkanó fertőzésgócok elszigetelésekor.
A minisztériumnak fogalma sincs, hány új fertőzött van
A DSP-k országos közös számítógépes adatbázisának kialakítása az utópia kategóriába sorolható. Kiderült, hogy ha egy személy tesztje ma pozitív, és bekerül a napi jelentésbe, majd két nap múlva a tesztje ismét pozitív, újra szerepelni fog a negatív statisztikában. Az egészségügyi minisztériumnak így fogalma sincs, hogy valójában hányan vannak az új fertőzöttek. A július 21-én életbe lépő karanténtörvény ugyan kötelezi a DSP-ket, hogy személyekre lebontva külön számítógépes nyilvántartásba kerüljön az első, majd második teszteredmény, illetve a házi karanténba küldött személyek adatai, ám erre megfelelő informatikai háttér hiányában esély sincs.
Az adatkáoszt meglovagolva a PSD politikusai (is) egyre gyakrabban kérdőjelezik meg a napi statisztikai adatokat. A kormánypárt határozottan tagadja, hogy a fertőzöttek hirtelen megugrott számának bármi köze lenne ahhoz, hogy a vírushelyzetre hivatkozva kitolnák a helyhatósági választások időpontját, ezzel indokolnák a készenléti állapot meghosszabbítását, a karanténtörvényt, vagy hogy Klaus Iohannis államfőnek kellettek Brüsszelben a rossz eredmények a minél vaskosabb támogatási csomag kicsikarásához.
Egy orvos kollégája azt üzente a vírusszkeptikusoknak, hogy menjenek be egy intenzív osztályra, és lélegezzenek nagyokat maszk nélkül.
Nelu Tătaru egészségügyi miniszter és a palesztin származású, iszlám vallású, orvosi diplomáját Romániában megszerző Raed Arafat, a katasztrófaelhárítás (DSU) vezetője most azt latolgatja, milyen szigorításokat lehetne ismét bevezetni. A nélkül persze, hogy a kezdődő választási kampányban a PNL imázsa ráncosodna.
Küszöbön egyes régiók, megyék lezárása
Nem okozna meglepetést, ha a karanténtörvény életbe lépését követően még ezen a héten települések, megyék lezárására kerülne sor. Ezt a megoldást már legalább egy hónapja belengette Arafat és Ludovic Orban kormányfő, és ennek mintájára Orbán Viktor magyar miniszterelnök is régiósan szelektálná a Magyarországra érkező külföldi állampolgárokat.
A napi megbetegedések emelkedésének ütemét tekintve Brassó kivételével csak a Kárpátokon túli megyék vörösödtek be Romániában: Bukarest mellett Suceava, Argeş, Dâmboviţa, Prahova, Galac stb. Az Arafat-Tătaru tandem fő kudarca Suceava megye – július 20-ig 4268 megbetegedés –, ahol korábban már karanténba vágták a megyeszékhelyet egy rövid időre, katonai vezetést ültettek a megyei kórház élére, mégis március óta megfékezhetetlen a vírus terjedése. Vélhetően a Nyugat-Európából hazatérők miatt.
A listavezető a főváros (hétfőig 4467 megbetegedés), ám a PSD-s Gabriela Firea főpolgármester szerint a kormány manipulálja az adatokat, és párhuzamos tesztelést akar a lakosság körében. Persze biztosra vehető, hogy a kormány a negatív adatok ellenére sosem fogja Bukarestet karanténba helyezni.
Egy-egy város, megye hermetikus lezárása viszont megoldhatatlan lesz a katonaság bevonása nélkül, ami újabb politikai ökölháborút fog kirobbantani.
Sürgősségi felár nélkül nincs teszt
Mivel Romániában az állami egészségügyi ellátórendszer messze a magyarországi szint alatt vegetál, az országban sokkal fejlettebb a magánkórházak hálózata. Le is csaptak a váratlanul ölükbe hullott bevételi forrásra, a kérésre végzett koronavírus-tesztelésre. Például, a görögországi nyaralást befizetők sorban állnak a magánkórházaknál, privát laboroknál a tesztekért. Van olyan labor, amelyiknél már augusztusra sincs időpont, miközben a turistánál ketyeg az óra, előre kifizette a család a nyaralást.
Az állami kórházak tesztelési kapacitásuk határán inognak, alig látják el a saját feladataikat, ők pénzért sem vállalnak ilyen szolgáltatást. Alsó szinten egy privátteszt 250 lej (mintegy 17000 forint), de az állami Bukaresti Matei Balş Kórházban, amely rendelkezik kapacitással, sürgősségi felárral 650 lej (45000 forint). Magánemberként felhívta őket a digi24 hírtelevízió egyik újságírója, hogy sürgősségi felár nélkül mennyit kóstál a teszt. Olyan nincs, kapta a választ. Aztán a riportból kiderült, hogy állítólag a bolgár–görög határnál 30 euróért vásárolható egy félreeső zugban kiállított angol nyelvű pozitív teszt.
Kiemelt kép: MTI/Veres Nándor
