A Huawei „kistestvére” jó ideje nemcsak okostelefonokat gyárt, de már otthonosan mozognak a laptopok és a vezeték nélküli fülhallgatók világában is. A Magic Earbuds sem az első próbálkozásuk, a tesztünk alapján viszont ez az eddigi legjobb termékük ebben a kategóriában. Ugyan az ára bőven duplája annak, amit a legutóbb próbált Niceboy Hive Dropsért kérnek, cserébe viszont klasszisokkal jobb a hangélmény, itt már van aktív zajszűrés, illetve androidosoknak egy okostelefonos alkalmazás is jár a füles mellé.
Honor Magic Earbuds
Hogy a gyártót pontosan mi inspirálta a termék megalkotásánál, az rögtön szembetűnik, ugyanakkor a tavalyi FlyPods Lite füleshez hasonlóan már itt is egy fektetett kapszulát kapunk tokként, nem az Apple által bevezetett tároló kiköpött mását, mint az első FlyPods esetében.
amit én személy szerint gyűlölök, viszont azt mindenképpen remek változás, hogy a kütyük szárainak vastagságát sikerült csökkenteni. Ennek hála viselés közben már nem úgy fest az ember, mintha két félig elszívott cigaretta lenne a fülünkre ragasztva. A fémszínű végek látványa szerintem bazári, de ez ugyanolyan szubjektív dolog, mint az alap forma iránti ellenszenvem.
Ami a működést illeti, ott nem történt nagy forradalom: a tok természetesen töltő is egyben, a 410 mAh-s telepnek hála a fülesek akár négyszer is újratölthetők. A két egység folyamatosan nagyjából három órán át biztosít zenehallgatást, azaz a tároló dobozka akár 12 órára elegendő energiát képes biztosítani. Maga a tok Type-C porton keresztül pumpálható tele energiával (ehhez kábelt is találunk az alapcsomagban), vezeték nélküli energiaátvitelre ugyanakkor nincs lehetőség.
Ami – más gyártóknál is látott – remek tulajdonsága a Magic Earbudsnak, hogy a saját ökoszisztémán belül (Honor és Huawei telefonok esetén) az átlagosnál kényelmesebb a használat. Párosításnál az említett eszközök automatikusan érzékelik a fülest, jelzik, ha van hozzá firmware frissítés, sőt egy külön menüben elvégezhetők olyan beállítások, mint például az érintésérzékeny felületek funkcióinak beállítása.
Egy más gyártótól származó androidos telefon esetén a párosításhoz elő kell hívni a Bluetooth menüt, a frissítéshez és a testreszabáshoz pedig le kell tölteni egy külön applikációt. Persze ez még mindig a jobbik eset, hiszen iOS-t használó eszközökre nincs applikáció sem, így iPhone/iPad esetén be kell érnünk a gyárilag érkező szoftverrel és az alapértelmezett beállításokkal.
Jól szól, jól szűr
Használat előtt érdemes tesztelni (ugrálással/fejrázással), hogy a mellékelt négy szilikonharang pár közül melyikkel ül be a legstabilabban a fülünkbe a két egység, majd indulhat a zenehallgatás. A kütyük alapból úgy vannak beállítva, hogy dupla érintéssel megállítható/indítható a zene, illetve fogadható egy hívás, hosszan nyomva tartva pedig mindkét fülesen ki- és bekapcsolható a zajszűrés.
Viszont ahogy azt említettem, Huawei/Honor telefonon vagy az AI Life applikációban átprogramozható, hogy a jobb és bal oldalon mi történjen dupla érintésre. Az alap funkció mellett kiválasztható az előző vagy következő dal indítása, illetve a digitális asszisztens bekapcsolása.
tehát pontosan dolgozzák fel a mozdulatainkat, de az nem lett volna rossz, ha a fejlesztők a Hive Dropshoz hasonlóan több gesztust programoznak a kis kütyükre, mert jelen megoldással elég limitáltak a lehetőségeink, és többször kell a telefonunk után nyúlni, mint az említett termék esetében.
Pozitívum ugyanakkor, hogy a Magic Earbuds remekül használható telefonos headsetként, sőt videómegbeszélések során is jól teszi a dolgát. A teszt során, hívásokat fogadva senki nem panaszkodott problémára, és én is minden alkalommal tisztán hallottam a vonal vagy a képernyő másik oldalán lévő embereket. Hasonlóan jók a tapasztalataim a kapcsolat minőségével is: a zene még a telefontól tíz méterre eltávolodva sem szakadt meg vagy romlott a minősége, és az utcán vagy az átlagnál jóval elektroszmogosabb metróban sem zavart bele semmi a fülemben szóló zenébe.
Szintén nem lehet panasz az aktív zajszűrésre. A Honor kütyüje ugyan nem képes arra, mint a Sony kétszer drágább megoldása, de a szerkesztőség alapzaját így is a hallójárataimon kívül tartotta, és azt sem feltétlenül hallottam meg, ha a kollégák beszéltek hozzám. A Magic Earbuds a metró zakatolását ugyan már nem képes teljesen kizárni, de utazás közben a funkciót ki- és bekapcsolgatva azért
Végezetül jöjjön a fülhallgató legfontosabb része: a zene. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a Hive Drops után zongorázni tudnám a különbséget a két modell között. A legfontosabb, hogy a Honor fülese nincs híján a basszusnak, nem dobozszerű a hangzás, kellemesen telt hangélményt kapunk, nem vesznek el a részletek, és a magas tartományok sem szúrják át a dobhártyánkat. Persze ez még messze van attól, amire egy Sony WF-1000XM3 képes, viszont a Magic Earbuds nem is kerül 60–70 ezer forintba.
Éljen a király!
A Honor fülhallgatója nagyjából 35 ezer forintot kóstál: ez nem kevés összeg kettő darab pipaszárért és egy tokért, de a gyártó kihozta a maximumot a középkategóriából, és egy teljesen jól működő vezeték nélküli fülest kapunk a pénzünkért. Az érintésérzékeny vezérlésen ugyan lenne még mit javítani, de ezt a hiányosságot bőven feledteti a normális üzemidő, a korrekt zajszűrés és a teljesen elfogadható hangzás. Ha tehát velem ellentétben valaki nem idegenkedik az Apple Airpodsot másoló formáktól, az jó eséllyel nem csinál rossz vásárt a Magic Earbuds fülhallgatóval.