A június 27-i vihar után jókora jégverésekről, károkról számoltak be olvasóink, és biztosítótól is jött olyan jelzés, hogy ekkora kár ilyen rövid idő alatt még nem volt. Pedig azt ígérték, hogy tavaly májustól nem kell aggódnunk, mert azóta az egész országban működik a jégkármérséklés.
Elverte a jég a termést
Egy borsodi, hernádszurdoki családi vállalkozó képeket is mellékelt, milyen kárt okozott a cseresznye nagyságú jég. Náluk helyben nincs, de a közelben, a Hernád túlpartján, a kritikus 10 kilométeren belül van talajgenerátor, Göncön és Abaújváron. Azoknak meg kellet volna védeniük őket a jégtől.
Másik olvasónk a keleti-észak-keleti régióból panaszkodott, hogy például a Nyíregyháza-Hajdúhadház vonalon, és a Nyírség több településén nagyobb cseresznye méretű jég hullott, de kisebb tyúktojás méretű is előfordult. A jégkármérséklő rendszer tavaly megvédte őket, most azonban nem.
A MABISZ szerint a június végi vihar után a lakossági bejelentésekben számottevő volt a jégkár – a mezőgazdasági jégverésről szeptemberben lesznek adatok. A Groupama Biztosítóhoz mintegy 200 mezőgazdasági kárbejelentés érkezett, a kárérték elérheti akár a kétszázmillió forintot is. A június végi viharok a különösen érzékeny, betakarítás előtt álló növényekben okoztak komoly károkat, például a repcénél és gabonánál jelentősen nőtt a szempergés veszélye. Elsősorban Északkelet-Magyarországon, illetve délnyugaton, Baranya megyében érzékeltek a gazdák nagyobb pusztítást. A bejelentett károk mintegy fele jégverés miatt érkezett a biztosítóhoz. A korábbi években nem volt jellemző, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen nagyságrendű kár keletkezzen – nyilatkozták a biztosítónál.
Az ezüstjodidtól sem várható csoda
Jégkármérséklés korábban is volt már, három dunántúli megyében – Somogy, Baranya és Tolna – egy 141 generátorból álló hálózat, amely része lett az országos hálózatnak. A tapasztalatok szerint a kárarányt jelentősen csökkentette, az 1 százalékot sem érte el évente a három megyében, míg korábban 4-4,5 százalékos volt.
Az országos rendszer kiépítése 1,8 milliárd forintba került, vidékfejlesztési pályázaton keresztül, az éves fenntartásra 1,5 milliárd forintot mondtak, amit a kárenyhítési alapból finanszíroznak. És mint beharangozták, nemcsak a mezőgazdasági vállalkozásoknak hasznos a fejlesztés, hiszen nemcsak a termést védi meg a jégtől, hanem például a házat, autót is. Kis Miklós Zsolt államtitkár 2017 októberében azt mondta: a rendszer az egész ország területét képes lesz megvédeni a nagy jégesőktől. Ha valaki felületesen olvasott, ebből azt szűrhette le, hogy van országos védelem, ergo többet nem lesz jégverés. Csakhogy nem erről van szó.
Az országos rendszert működtető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint az ezüstjodidtól sem várható teljes védelem, de jelentősen csökkenhet a kár. Ahogy korábban, megkeresésünkre is hangsúlyozták, de az garantálható, hogy a korszerű rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz. Olyan felhők ellen azonban, amelyek már jeget tartalmaznak, így például a június 27-én Szlovákia felől Magyarország fölé sodródó zivatarfelhők, nem tudnak hatékonyan védekezni, ahogyan a szupercellák ellen sem.
Tavaly jóval kevesebb volt a jégkár
A jégkárokról szóló olvasói beszámolókkal együtt a kamara szerint a rendszer már az első évben bizonyította létjogosultságát: annak ellenére, hogy tavaly az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasza, nyara volt – a bejelentett viharkárok éves szinten hatszorosára, a felhőszakadáskárok kétszeresére növekedtek –
Az országos rendszerrel évente több tízmilliárd forintos nagyságrendű kárt előznek meg a mezőgazdaságban, a polgári, ipari és állami létesítményekben, ingatlanokba és ingóságokban – szögezték le. Hozzátették, Magyarországot kevésbé sújtotta a tavaly májusi viharos időjárás, míg a határokon túl komoly károkat okozott a jégeső. Nálunk legfeljebb borsó és cseresznye nagyságnyi volt, míg az országhatártól 80-100 kilométerre (Zilahon és Nagybányán) 5 centiméter átmérőjű jég hullott, a Délvidéken pedig még egy órával a vihar elvonulását követően is jégdarabok borították az út szélét – példálóztak.
Kassán 7 centis jégdarabok verték be a szélvédőket
2019. június 27-én egy tőlünk északkeletre örvénylő ciklon hidegfrontja vonult át a Kárpát-medence felett és főként az ország keleti és nyugati felében okozott heves zivatarokat, illetve szupercellákat, melyek orkán erejű széllel, rengeteg csapadékkal és jéggel jártak. Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi határainál, Szlovákia felől 13:15 körül léptek be az országba a zivatarcellák. Kassáról felhőszakadást és 7 cm átmérőjű jeget jelentettek, ahol az autók szélvédőjét is beverte a nagy méretű jég.
Ezzel szemben hazánkban, a jégkármérséklő rendszenek köszönhetően többnyire borsó és cseresznye nagyságú jegeket észleltek. Egyes helyeken viszont előfordulhatott dió nagyságú jégméret is, ismerte el a kamara. A talajgenerátorok folyamatosan üzemeltek június 27-én – tették hozzá. A konkrét olvasói panaszokra, hogy vajon az adott helyeken miért nem működött a jégvédelem, nem reagáltak.
Kevesebb kártérítést kellett fizetni a gazdáknak
Az országos jégkármérséklő rendszer eredményes működését jelzi a minisztérium szerint, hogy 2018-ban – a termelői kárbejelentések alapján – lényegesen kevesebb, egyharmada a bejelentett jégeső miatt károsodott mezőgazdasági terület és a jégesőkárra kifizetett kárenyhítő juttatás is az előző évhez képest. A 2017. évre jégesőkárra kifizetett összeg 1,69 milliárd forint, míg 2018-ra már csak 615 millió forint lett a minisztérium adatai szerint. Ezek szerint egy év alatt 1 milliárd forintot hozott a rendszer.
A szerkesztőségünket megkereső gazdának nem volt biztosítása, mert mint mondta, az elmúlt 70-80 évben nem volt ott ekkora jég arrafelé, 5 perc alatt fél év munkája ment tönkre. Szóval csak 40 százalékos kártérítést kaphat majd, nem nyolcvan százalékost. 10 hektár repcét és 50 hektár napraforgót (40-50 százalékos kár), 4,5 hektár kajszit (100 százalékos kár), 40 hektár búzát (10-40 százalékos kár), állapította meg nála a kárszakértő. Barátainál hibrid kukoricát tett tönkre a jég, de a cirok is sérült.
