Nagyszeben az eredeti tervek szerint egy új kezdet jelképe kellett volna legyen, ahol az EU-ban maradó 27 ország vezetői megvitatják a Brexit utáni EU jövőjét. A közelgő európai parlamenti (EP-) választások előtti utolsó csúcstalálkozó jelentőségét a brit kilépés halasztása, és azt övező bizonytalanság aláásta, de a 27-ek ennek ellenére most szeretnék félretenni az utóbbi két év tanácskozásainak napirendjét kisajátító Brexit témáját és a bennmaradókat foglalkoztató egyéb témákra összpontosítani — írja az MTI.
Az EU jövőjéről tartandó vitára Donald Tusk, az – állam- és kormányfőket tömörítő – Európai Tanács elnöke közös nyilatkozat tervezetével érkezik. A Nagyszebeni Nyilatkozat tíz pontban foglalná össze a tagországok kötelezettségvállalásait az unió jövőjével kapcsolatban és egyebek mellett az unió egységét és a tagországok szolidaritását hangsúlyozná.
Az Európai Tanács elnöke az állam- és kormányfőknek küldött meghívóhoz a stratégiai menetrend tervezetét is csatolta, amely négy nagyobb témakörbe szervezi a stratégiai célokat:
Hollandia egy ötpontos prioritáslistát javasolt az EU következő stratégiai menetrendéjének kialakításához, amely egyebek mellett a migrációnak és biztonságnak szentelne kiemelt figyelmet.
Az osztrák kancellár az uniós szerződés újratárgyalását szorgalmazza, arra hivatkozva, hogy a tíz éve elfogadott lisszaboni szerződés korszerűsítésre szorul az azóta bekövetkezett változások – egyebek közt az adósságválság, migrációs válság és a Brexit-káosz – miatt.
A román elnöki hivatal tájékoztatása szerint az EU 2019-2024-re szóló stratégiai menetrendjét az Európai Tanács június 20-21-i ülésén fogadják el az állam- és kormányfők a mostani tanácskozás következtetései alapján. A nagyszebeni EU-csúcs első részén Jean-Claude Juncker, az EB és Antonio Tajani, az EP elnöke is részt vesz.
Kiemelt kép: MTI/AP/Vadim Ghirda
