A választási eljárásról szóló törvény nem tiltja a jelölő szervezetek számára, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek –mondta ki az Alkotmánybíróság (AB) szerdán közzétett határozatában.
A konkrét ügyben korábban a Kúria elmarasztalta a Fidesz-KDNP-t aláírásgyűjtő tevékenysége miatt, az AB most ezt a szerinte „önkényes” döntést megsemmisítette.
A Kúria a Momentum Mozgalom által csatolt videofelvétel alapján megállapította, hogy a Fidesz-KDNP aktivistái 2019. április 8-án délután Budapesten, a Kálvin téri aluljáróban aláírásokat gyűjtöttek.
A pártszövetség logóival ellátott kihelyezett pulton a „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26.” felirat szerepelt, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a „Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!” felirat volt olvasható, az aktivisták pedig többször is azt állították, hogy az európai parlamenti választásra gyűjtenek aláírásokat.
A Kúria korábbi döntésében arra a következtetésre jutott, hogy a jelölő szervezeteket támogató, szimpátiát kifejező aláírásgyűjtés akkor nem jogsértő, ha a választópolgár pontosan tudja, hogy aláírása milyen célt szolgál, adatait milyen célból használják fel. Ha azonban e körülményekkel a jelölő szervezet megtévesztő magatartása miatt nincs tisztában, az jogsértő helyzetet eredményez, ezért elmarasztalta a jelölő szervezeteket.
A Kúria döntésével szemben a Fidesz-KDNP fordult az AB-hez. A párt egyrészt sérelmezte, hogy a Kúria nem biztosított számukra nyilatkozattételi lehetőséget, másrészt pedig a Kúria döntése nem vette figyelembe a jelölő szervezeteket is megillető véleménynyilvánítási szabadságot, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét önkényesen értelmezte és korlátozta.
A Fidesz-KDNP indítványa nyomán az AB kimondta: a Kúria egyáltalán nem értékelte az indítványozó magatartásának alapjogi vonatkozásait. Az AB korábbi döntéseiből következően ugyanis választási kampányban különösen, de attól függetlenül is a véleménynyilvánítási szabadság által védett egy politikai szervezet és támogatói vagy választói közötti kommunikáció, így már önmagában attól alaptörvény-ellenes a Kúria döntése, hogy az ügy alapjogi vonatkozásait nem észlelte.
Továbbá az AB a választási szabályozás vonatkozásában már megállapította, hogy a választási eljárásról szóló törvény valamely tilalmának az az értelmezése van összhangban a véleménynyilvánítási szabadsággal, amely a törvényi szabályozást zártnak tekinti, azt nem egészíti ki, márpedig a törvény semmilyen szabálya sem tiltja a jelölő szervezetek számára, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek, ilyen szabály észszerű értelmezés mellett a törvény egyetlen rendelkezéséből sem vonható le következtetésként.
A Kúria azonban az AB korábbi döntését figyelmen kívül hagyva „önkényesen” olyan tilalmat tulajdonított a választási eljárási törvénynek, amely abban nem szerepel.
Az AB emellett a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó alkotmányos követelményként rögzítette, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani kell.
A vizsgált ügyben ugyanakkor nem biztosították, hogy az indítványozó álláspontját kifejtve jognyilatkozatot tegyen vagy más módon részt vegyen abban az eljárásban, amelynek eredményeként magatartását jogellenessé nyilvánították.
Az AB ennek kapcsán megállapította, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadóan a választási eljárás során sem hagyható figyelmen kívül a fegyveregyenlőség elve, a választási bizottság határozatát megváltoztató bírói döntés esetén az érintetteknek biztosítani kell a nyilatkozattétel lehetőségét.
A határozathoz a 15 tagú testületből egyetlen alkotmánybíró sem fűzött különvéleményt.
(MTI, kiemelt kép: MTI/Soós Lajos)
