Belföld

Bűn, de Magyarországon is vannak rabszolgák

Van olyan település, ahol 50-100 rabszolga dolgozik különböző családoknál.

Klubrádió reggeli műsorában a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem-ellenes programjának vezetője arról beszélt, hogy Magyarországon is van emberkereskedelem, rabszolgaság.  A kényszermunka büntetőjogi kategória, de nem egyszerű leleplezni a rabszolgatartókat.

De Coll Ágnes szerint szerencsére klasszikus emberpiac nem nagyon van, de a menekültek gyakran válnak árucikké, nincs pénzük embercsempészre, lekötik magukat 1-2 évre, hogy cserébe áthozzák őket Európába. Egy-egy menekülttáborban több ezer ember van, akiket

rendesen meghirdetett piaci alkalmakkor a lábuknál fellógatva árulnak, mint a tyúkokat, hogy elvigyék őket rabszolgának.

Bár Európában az ilyen kizsákmányolás büntetendő, de emberkereskedelem Magyarországon is van. Ennek számít, ha adnak-vesznek egy nőt, egy tizenéves lányt prostituáltnak, feleségnek, de a koldusok, kényszermunkások menedzselése is hasonló kategória – tette hozzá a szakember.

A kislányokat célozzák az emberkereskedők Magyarországon
Riasztó mértéket ölt az emberkereskedelem világszerte, az áldozatok 30 százaléka gyerek, főként kislányok. Hazánkban több kiskorút kényszerítettek szexmunkára, mint felnőtt nőt.

Kényszermunkás abból lehet, akit jól fizető külföldi állás ígéretével kivisznek az országból, elveszik a papírjait, majd nem ritkán állati körülmények között tartanak. De Coll Ágnes szerint nem ritka a ház körüli rabszolgaság sem.

Csinos külvárosi kertes ház, három rabszolgával
Nem pár száz évvel ezelőtt, még csak nem is egy bizarr rémálomban, itt, a mi Budapestünkön, lehet, hogy a szomszédban ma is vannak rabszolgák, a gazda nem szégyelli, a hatóság nem segít.

Mint mondta: van olyan pár tízezres település, ahol akár 50-100 rabszolga is lehet különböző családoknál.

Ez úgy lehetséges, hogy Magyarországon létezik és erős hagyománya van a kisállamiságnak. Vagyis, hiába vannak törvények, a polgármester az úr és – kis túlzással – azt csinál amit akar.

A szakértő szerint a gyámoltalan, gyökértelen emberek kerülnek ilyen helyzetbe, akikkel, miközben megfosztják őket emberi méltóságuktól, elhitetik, hogy másra nem is jók, örüljenek, ha a valaki gondoskodik róluk.

Csicska (csicska)
Csicskáztatás, uzsora: 36 ezer rabszolga vár felszabadításra Magyarországon
Az Anthropolisz Egyesület provokatív megmozdulással hívta fel a figyelmet az embertelenségre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik