A 2016-os adatok alapján készült tanulmány szerint az emberkereskedelem áldozatául esett emberek 23 százaléka kiskorú lány, ami jelentős növekedés a 2004-ben mért 10 százalékhoz képest. Csak összehasonlításként, az emberkereskedők által elrabolt emberek mindössze 21 százaléka felnőtt férfi. A fiúk esetében egyébként szintén emelkedő tendencia rajzolódik ki, a 2004-es 3 százalékról 2016-ra 7 százalékra nőtt arányuk az összes áldozatot figyelembe véve.
Az azonosított áldozatok között egyre több a gyerek, és ez hatványozottan igaz a lányok esetében
– mondta Angela Me, az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának trendelemzési vezetője.
Me arról is beszélt, hogy a lányok tipikusan szexuális kizsákmányolás áldozatául esnek, míg a fiúkat kényszermunkára viszik az emberkereskedők.
A szervezet a 18 évnél fiatalabbakat határozta meg fiúkként és lányokként a jelentésben, ugyanakkor néhány tagállamban más definíciókat használnak, ezért bizonyos országoknál eltérés lehet a korosztályokban.
Az áldozatok száma 2011-hez képest 40 százalékkal nőtt 2016-re, amikor is csaknem 25 ezer bajbajutottat sikerült kimenteni fogva tartóiktól. Az ENSZ szerint ez részben annak is tudható be, hogy egyre sikeresebben derítik fel az ilyen eseteket. Míg 2009-ben csak 26 ország gyűjtötte szisztematikusan az adatokat az emberkereskedelemről, mára 65 tagállam teszi ezt. Emiatt pedig az emberkereskedelem miatt elítéltek aránya is láthatóan növekedett Ázsiában, Amerikában, Afrikában és a Közel-Keleten.
Szembetűnő, hogy az áldozatokat legtöbbször a gazdagabb nyugat-európai és észak-amerikai országokba viszik, a rendelkezésre álló adatok szerint főként Ázsia keleti részéről és Afrika szubszaharai övezetéből.
A 90 oldalas jelentésben kitértek rá, hogy Afrika, a Közel-Kelet és Ázsia bizonyos régióiban a fegyveres konfliktusok miatt jelentősen nő a potenciális áldozatok száma.
Mint fogalmaznak,
a gyenge jogállamisággal és a megfelelő erőforrások hiányával rendelkező országok termékeny terepet nyújtanak az emberkereskedőnek a műveletek elvégzéséhez, a fegyveres csoportok kihasználják a reménytelen helyzetben lévő embereket, hogy szexuális kizsákmányolják, házasságra kényszerítsék, harcba állítsák vagy kényszermunkára használják őket.
A szíriai, iraki és rohingya menekültek különösen veszélyeztetve vannak, hiszen a migrációs útvonalakon a családok sokszor elszakadnak egymástól, emiatt sok gyerek egyedül utazik, és értelemszerűen könnyen kizsákmányolhatóvá válik.
Csak 2016-ban közel 10 ezer embert vettek őrizetbe 70 országban emberkereskedelem miatt. Talán meglepő, de a letartóztatottak 31 százaléka nő volt, az emberkereskedelemért elítéltek közül pedig 38 százalék.
Fotó: Mohai Balázs / MTI
A régióban cudar a helyzet
A közép- és dél-kelet-európai régióban jóval kevesebb férfi esett emberkereskedelem áldozatául a globális átlagnál: 2016-ban a sértettek körülbelül négyötöde nő volt. Ugyanakkor Litvániában, Romániában és Szlovákiában gyakorlatilag megegyezett a nők és a férfiak száma az áldozatok között.
Ami a trendeket illeti, 2014-hez képest itt is nőtt az emberkereskedők által kihasznált gyermekek aránya, és ugyanúgy a kislányok jelentik a fő célpontot. A jelentés kitér arra is, hogy Bosznia-Hercegovinában, Magyarországon és Romániában több gyermek áldozat volt, mint felnőtt az adott periódusban.
Közép- és Dél-Kelet-Európában az áldozatok 70 százalékát szexuálisan kizsákmányolják, közel harmadukat pedig munkára kényszerítik vagy egyéb módokon használják ki.
A kihasználás további formái közé tartozik a régióban a gyermekek eladása, a kényszer hatására folytatott koldulás és a bűncselekmények végrehajtására való kényszerítés. Olyan esetekről is tudnak, amikor terhes nőket és kislányokat csempésztek ki országokból, hogy aztán máshol pénzért cserébe megváljanak tőlük.
Európa más területeihez hasonlóan jóval több férfit vesznek őrizetbe emberkereskedelem gyanújával, mint nőt. Az esetek 80 százalékból az elkövetőt hazájában tartóztatják le.
A százezer főre jutó áldozatok száma Közép- és Dél-Kelet-Európában az egyik legmagasabb a világon, csak a közép-amerikai országokban rosszabb ennél a helyzet.
Kiemelt képünk illusztráció. Érdeklődők a Mennyit érsz? című interaktív kiállításon Budapesten.
MTI Fotó: Mohai Balázs
