A Bilfinger, a Porr és a Swietelsky cégeket tömörítő M6 Duna Autópálya Konzorcium írhat alá koncessziós szerződést az M6-os Dunaújváros és érdi tető közötti szakaszára – közölte hétvégén a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A kormány még június elején döntött arról, hogy az M6-os autópálya M0-ás és Dunaújváros közötti szakaszának 2006 első félévére kell elkészülnie.
|
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kiírt és 2004. január 31-én megjelentetett koncessziós pályázatra 2004. július 19-én 12 óráig a pályázatok értékelésének első szakaszában kiválasztott három pályázó nyújtott be ajánlatot. A benyújtott ajánlatokat a Gazdasági és Közlekedési Miniszter által felkért Bírálóbizottság a Pályázati Kiírásban leírtaknak megfelelően értékelte.
A Bírálóbizottság javaslatát elfogadva a Gazdasági és Közlekedési Miniszter 2004. július 30-ai döntésében a pályázók között az alábbi sorrendet állapította meg: M6 Duna Autópálya Konzorcium (Bilfinger, Porr, Swietelsky), Dunamenti Autópálya Konzorcium (Housing&Construction Holding Co., Vinci Concessions SA, Vinci SA, Betonút), Euroinvest-TriGránit-Strabag-OTP-ASF-Egis Pályázati Konzorcium. A közlemény szerint a Magyar Állam az M6 Duna Autópálya Konzorciummal kezdeményezi a 22 éves futamidejű koncessziós szerződés aláírását.
|
A döntés persze aligha oszlatja el az M6-ossal kapcsolatos kérdőjeleket. Annál is inkább, mert néhány hónappal ezelőtt eldőlt a bosnyák-horvát lobbiharc, s az Európai Unió a magyarországi M6-os nyomvonalát nem vette fel a fejlesztési beruházások gyorslistájára. A Budapest-Eszék-Ploce útvonal így másodrangúvá vált a Budapest-Zágráb-Rijeka útvonallal szemben. Ezért is mondhatjuk, hogy míg az M7-es ügyében jelentős lemaradásban vannak a hazai sztrádafejlesztők, az M6-os igazi magyar belüggyé vált, bár a dunaújvárosi első szakasz iparfejlesztő hatása kétségtelen.
A Budapest-Ploce útvonal nemzetközi megítélése tekintetében persze, aligha a magyarok ludasak. A háttérben sokkal inkább a szarajevói belpolitika alakulása húzódik meg. Az Európai Unió ugyanis az iraki események árnyékában aligha nézhette jó szemel, hogy az M6-s folytatásaként tervezett boszniai sztrádaszakasz építésében a „kívánatosnál” nagyobb szerepet kapott a muzulmán lobbi, nevezetesen a bosnyák-malajziai Bosmal cég.
