Gigantikus mennyiségű költségvetési pénzt emészt majd fel a Belügyminisztérium központi figyelőrendszere, mire elkészül. Pintér Sándor belügyminiszternek azonban nem kell sajnálnia a pénzt az infrastruktúraépítésre, Orbán Viktor kormányfő támogatásával olyan hardverek és szoftverek beszerzését tűzte ki célul, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy a hatóságok másodpercek alatt kiderítsék egy-egy keresett személyről vagy járműről, hogy éppen benne van-e az országos rendszer bármelyik kamerájának látóterében, vagy hogy egy korábbi időszakban ki merre járt.
A költségekről a kormányzat eddig nem nyilatkozott, csupán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság bírálatából tudható, hogy mekkora összeggel számolnak. Péterfalvi Attila hivatala szerint a projektben 35 ezer kamera képfolyamainak folyamatos gyűjtése valósulna meg a Kormányzati Adatközpontban. A 25 ezer terrabájtnyi megfigyelési adat folyamatos kezelése 50 milliárd forint közpénz elköltését jelentené, derült ki a NAIH Belügyminisztériumnak írt leveléből, amelyet a hvg.hu ismertetett.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A 24.hu által kérdezett szakértők szerint viszont ez az összeg végül lehet sokkal nagyobb is, hiszen
És akkor még nem beszéltünk a Magyarországon eddig soha nem látott kapacitású adattároló rendszerről, valamint a speciális, a világpiacon is csak néhány gyártó kínálatában szereplő, ezért méregdrága szoftverekről.
A kormánysajtó által terjesztett történet szerint az ország teljes területére kiterjedő egységes hálózat kiépítése mögött tisztességes szándék húzódik meg: a döntés állítólag akkor született meg, amikor a rendelkezésre álló térfigyelő kamerák nem tudták lekövetni a Teréz körúti robbantás elkövetőjét, ami a rendőrséget és magát a miniszterelnök is kiakasztotta. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben beláthatatlan mennyiségű pénz ment el az önkormányzatoknál térfigyelő hálózatok kiépítésére, a kamerák nagy része valóban elavult, rossz minőségű képeket készít, ráadásul az önkormányzati rendszerek egymással sem kompatibilisek.
Gyengíti azonban valamelyest feltételezést, hogy a körúti robbantás lett volna a motiváció, hogy fél évvel később bizonyos szempontból éppen Pintér Sándor bátortalanította el az önkormányzatokat a kamerák működtetése terén. Tarlós István főpolgármester feleségének 50 ezer forintos bírsága után a belügyminiszter közleményben tiltotta meg az önkormányzatoknak, hogy saját rendszerüket az autósok bírságolására használják. A történetek után sok helyen leálltak a fejlesztéssel, a „bűnös” óbudai kamerát leszerelték, az önkormányzatok pedig tehetetlenül figyelték, hogyan emelkedik a szabálytalankodók száma.
Minden egy helyen
A belügyminisztérium legutóbb négy éve adott nagyobb összegű, 3,6 milliárd forintos támogatást a településeknek térfigyelő rendszerek kiépítésére. Az igény már akkor jóval nagyobb volt: legalább 23 milliárd forintra lett volna szükség, hogy a beérkezett önkormányzati pályázatokat mind megvalósítsák.
A Pintér által tervezett rendszer a korábban elterjedt típusoknál sokkal nagyobb felbontású, minimum 16 megapixeles kamerákat használ, mert csak ez a képminőség teszi lehetővé, hogy a rendszám- és az arcfelismerő programok nagy biztonsággal működjenek. A rendszer magába foglalja majd a közútfenntartók, az önkormányzatok, a közlekedési vállalatok és a pénzintézetek utakon, állomásokon, köztereken, intézményekben kihelyezett kameráit.
Egyes hírek szerint az is szerepel a tervekben, hogy a parkolóautomaták következő generációját is bevonják a hálózatba, és olyan nagylátószögű kamerákkal látják el, amelyek nem az autóforgalmat, hanem a járdát és az ott zajló gyalogosforgalmat figyelnék.
A teljes projektet négy lépcsőben tervezik megvalósítani, amelyből az első a lényegében azonnal működőképes budapesti rendszerek összekapcsolását jelenti. A Budapesti Közlekedési Központ és a FÖRI, a főváros rendészeti igazgatósága eleve olyan kamerahálózattal és irányító központtal rendelkezik, amely nagyobb ráfordítás nélkül megfelel a Belügyminisztérium által támasztott technikai követelményeknek.
A második lépésben jönne a főváros, a harmadikban a megyei jogú városok, a negyedikben az ország többi településének bekamerázása. Becslések szerint Budapesten a tervbe vett ötezer kamerának jelenleg csak a 10 százaléka áll rendelkezésre.
A megyei jogú városok mindegyikébe ötven új kamerát helyeznének ki, az 5000 lakosnál népesebb településeken húszat, a kisebbeken pedig tízet. A beszerzések lebonyolítása, a szerelés, majd a beüzemelés nagyjából két évet venne igénybe.
A rendszer felállása után a rendőrség és a titkosszolgálatok a hozzávetőleg 35 ezer helyen éjjel-nappal rögzített hatalmas mennyiségű adatból kérhetne le információkat bárkiről.
Az adatvédelmi biztos legfőbb kritikája éppen erre a rendkívül tágra hagyott lehetőségre vonatkozott. Péterfalvi szerint a törvénytervezet szövegéből ugyanis szinte teljes mértékben hiányoznak az adatvédelmi garanciák, és nem tudni ki lesz a felelős, ha a képfelvételekből kinyert személyes információkat valaki nem rendeltetésszerűen használja fel.
Kiemelt kép: Nicolas Asfouri/ AFP
