93 évesen hunyt el otthonában az első számítógépes szövegszerkesztő-rendszer tervezője, Evelyn Berezin. Az 1940-es években Berezin fizikát tanult a New York Egyetemen, diplomája megszerzése után az amerikai Atomenergia Bizottságnál dolgozott. Mivel a fizika területén nehezen talált munkát, elkezdett érdeklődni a számítástechnika iránt. Ezután egy informatikai cégnél helyezkedett el, ahol hálózatokat és rendszereket tervezett. Épp a tranzisztorkor hajnalán csöppent bele az iparba, amikor fénykorukat élték a vákuumcsövesgépek. Éles logikájának köszönhetően gyorsan lépdelt előre a különböző pozíciókban, holott egyáltalán nem volt akkoriban könnyű nőként érvényesülni műszaki területeken.
Miután több cégnek is dolgozott, 1968-ban megalapította saját Redactron nevű vállalatát, hogy elkezdhesse gyártatni és árulni a Data Secretary nevű eszközt, amit kifejezetten titkárnők munkájának megkönnyítésére szánt. A szövegszerkesztést forradalmasító berendezés akkoriban még egy kisebb hűtő méretével vetekedett, és csak cégeknek árulták több ezer példányban 1971-től. Az első verzióhoz még nem tartozott monitor, de a későbbi kiadásokhoz már igen, és jelentősen könnyebbé vált a vele való munka.
A fejlesztés nem volt egyszerű, mivel Berezinéknek saját chipeket kellett építeni – akkoriban ezek a komponensek még csak korlátozott számban voltak elérhetőek, és az Intel nem tudott számukra szállítani elegendőt belőle. Akkoriban még senkinek nem volt személyi számítógépe, gépeléshez is csak az IBM MT/ST nevű írógépét használták, ami mágnesszalagra rögzített, és nem használt chipeket. A Data Secretary volt az első olyan szövegszerkesztésre használható eszköz, ami már integrált áramkörökre épült.
Egy évtizeddel megalapítása után a céget felvásárolta a Burroughs, akik nem tudták tartani az iramot a számítógéppiac gyors fejlődésével.
Berezin nem csak a Data Secretary miatt volt meghatározó szakember: részt vett az első számítógépes repülőjegy-foglalórendszer tervezésében, amit 1962-ben készítettek a United Airline-nak. Akkoriban ez számított a legnagyobb számítógépes rendszernek, amit valaha építettek a Computer History Museum szerint. A központi rendszer 60 várost szolgált ki egy másodperces válaszidővel, és 11 évnyi működése alatt nem volt semmilyen központi hiba.
A nő dolgozott továbbá automatizált banki rendszeren, lóversenyes fogadórendszeren, katonáknak fejlesztett célzó kalkulátoron is.
