Belföld

Nem kötik össze a Malév és a Budapest Airport eladását

Draskovics Tibor a szerdán megjelenő Figyelőnek adott interjújában kijelentette, hogy a két privatizációs folyamat összekapcsolása uniós előírások miatt nem történhet meg. Az MVM Rt. privatizációjára még nem értek meg a feltételek.

A pénzügyminiszter a Figyelőnek elmondta, hogy a Malév és a BA privatizációját azért nem lehet összekötni, mivel az EU szabályai kifejezetten kizárják a repülőterek és a légitársaságok közötti nem piacszerű együttműködést. Draskovics kiemelte, hogy a procedúra során „el kell érnünk, hogy a Malév megőrizhesse mindazokat a repülési jogokat, amelyek értékessé teszik például Délkelet-Európa irányában, továbbá, hogy majdani befektetője nehogy azért szerezze meg a repülőteret, hogy innen más repterekre vigye át a forgalmat.”

Korábbi sajtóértesülések szerint a két céget együtt adták volna el, mivel a pénzügyi kormányzat attól félt: a Malév csak a Budapest Airport Rt.-vel együtt lesz eléggé vonzó a befektetők számára. Egyes információk szerint az együttes értékesítést a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Trigránit Fejlesztési Rt. és az ezen cég birtokában lévő Euroinvest támogatta.

A Pénzügyminiszter a Magyar Villamos Művek (MVM) eladása kapcsán a Figyelőben közölte: „e cégnél a magánosításhoz nem értek meg sem a szabályozási, sem a szervezeti feltételek. A villamosenergia-ipar állami kézben lévő részét azonban át kell rendeznünk, létre kell hozni egy rendszeroperátort, amely részben a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt.-től vesz át funkciókat, részben az MVM-től. Szakmai vita folyik, hogy ez az MVM leányvállalataként, avagy attól függetlenül jöjjön-e létre.”


Megalapozottabb büdzsé


Draskovics az interjúban többek között arról is beszélt, hogy a hétfőn elfogadott 2005-ös költségvetés lényegesen megalapozottabb, mint az idei. „Egyrészt nagyon konzervatív módon vettük számításba a bevételeket, okulva a korábbi tapasztalatokból. Emellett újdonság az a bizonyos, 100 milliárdos tartalék is, amely beépült a költségvetésbe, s amelyet csak akkor lehet felhasználni, ha a bevételek rendben beérkeznek. Ez kellően ellensúlyozza a kockázatokat, köztük azt, hogy az áfabevételek még mindig nem úgy jönnek, miként az unióhoz való csatlakozás előtt megszoktuk.” A pénzügyminiszter kiemelte, hogy néhány olyan gazdálkodási magatartási szabályt is beépítettek a büdzsébe, ami a nagyobb fegyelmet biztosítja. Például a korábban felülről nyitott előirányzatok túlnyomó része felülről zárttá vált, vagy az eddig a Pénzügyminisztériumnál lévő egyes előirányzatok átkerültek a megfelelő fejezetekbe, azzal a megkötéssel, hogy az esetleges kiadási többletet is az adott fejezeten belül kell ellensúlyozni – mondta a pénzügyminiszter.

Az interjú teljes hosszában a Figyelő december 22-én megjelenő karácsonyi duplaszámában olvasható.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik