A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki közleménye szerint ugyanakkor a növekedési ütemnek a világgazdaság fejlett térségeire jellemző lassulása Magyarországon is érvényesült: a bruttó hazai termék (GDP) 2004 harmadik negyedévében 3,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, az első negyedévi 4,3 százalékos és a második negyedévi 4,2 százalékos növekedést követően. A növekedési ütem az első háromnegyed évi szinten 4,1 százalékot tett ki, tavaly ugyanebben az időszakban 2,8 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék.
Magyarországon a GDP tavalyinál élénkebb növekedését keresleti oldalról továbbra is az export és a beruházások kedvező alakulása tette lehetővé. A termékexport volumene az év első nyolc hónapjában 18 százalékkal emelkedett, a beruházások az első háromnegyed évben és a harmadik negyedévben egyformán 13 százalékkal nőttek.
A gazdasági növekedés mértéke a termelő ágazatokban, az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban jóval meghaladta az átlagot. Hozzáadott értékük a harmadik negyedévben 7,1 százalékkal volt magasabb, mint tavaly, elsősorban amiatt, hogy a mezőgazdaságban több aszályos év után az idén jó volt a gabonatermés. Ugyanakkor a szolgáltató ágazatok fejlődése jóval az átlag alatt maradt.
A KSH adatai szerint kiskereskedelmi forgalom volumene a január-szeptemberi időszak egészében 6,6 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A harmadik negyedévben ennél valamivel szerényebb ütemű, 5,5 százalékos volt a növekedés. A hivatal álláspontja szerint a növekedési ütem mérséklődése ellenére a lakosság vásárlása továbbra sincs összhangban jövedelmének alakulásával. A lakossági jövedelem legfontosabb eleme a reálkereset január-szeptemberben stagnált, sőt valamelyest csökkent az előző év azonos időszakához képest. A korábbi évekre jellemző magas bérkiáramlás megállt, de ennek fogyasztásmérséklő hatása késleltetetten és csak részlegesen jelentkezett.
A KSH megállapítja, hogy a külkereskedelmet az első háromnegyed évben élénk forgalom és a tavalyinál valamivel nagyobb passzívum jellemezte. A termékkivitel és -behozatal január-szeptemberi értéke euró alapon egyformán 15 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A kilenc havi külkereskedelmi passzívum 3,7 milliárd euró volt, 0,5 milliárddal nagyobb, mint tavaly ilyenkor. A passzívum relatív nagysága nem változott, az export százalékában kifejezve tavaly és az idén is 11,7 százalékot tett ki.
A külkereskedelmi termékforgalom harmadik negyedévi hiánya 1,1 milliárd euró, a passzívum növekménye a múlt év azonos időszakához képest 26 millió euró volt, vagyis a hiány növekedése lassult az év folyamán. A harmadik negyedévi negatív egyenlegnek az export százalékában kifejezett nagysága nem érte el a 10 százalékot.
A KSH rendelkezésére álló legfrissebb adatok szerint 2004. augusztus-októberben a foglalkoztatottak száma 3,915 millió, a munkanélkülieké 255 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 5,6-ról 6,1 százalékra emelkedett. Január-szeptember átlagában a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó bruttó átlagkeresete 141 200 forint volt. A nettó átlagkereset 91 400 forintot tett ki, ami nominálisan 6,9 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A versenyszférában a keresetnövekedés dinamikája nagyobb volt, mint a költségvetés intézményeiben.
A nominális bérek az idén jóval kisebb mértékben növekedtek, mint tavaly. A nettó keresetek növekedése a harmadik negyedévben a versenyszférában 9,6 százalék volt, s meghaladta a fogyasztói árak emelkedésének 7 százalékos mértékét, de néhány ágazatban nem érte el azt. A költségvetés területén a nettó keresetek 5,0 százalékkal emelkedtek, ami 1,9 százalékos reálbércsökkenést eredményezett. A nemzetgazdaság átlagában a reálkereset az első háromnegyed évben 0,1 százalékkal marad alatta az egy évvel korábbinak, ami lényegében stagnálás – közölte a KSH.
