Az év első hetéről szóló összefoglalók hagyományosan igen kevés eseményről szoktak értekezni, de nem ez a helyzet most, amikor a forint sokadik alkalommal küld egyértelmű jelet a magyar gazdaságpolitikának. Pedig jól kezdődött a hét. A BUX az első két napon rendesen nekiveselkedett, például az OTP Bank részvényei már több mint 5 százalékot emelkedtek. A forint is enyhén erősödött, és átlépte a 260-as szintet. A piac azt találgatta, hogy mikor kerül sor az első jegybanki kamatcsökkentésre.
Suszter, maradj a kaptafánál!
Az euró adaptálásának esetleges eltolása azonban csak az első negatív üzenet volt a piac számára. A piacok szomjazva várták a Kenyában üdülő Draskovics Tibor első szavait, amiből kiderülhetne, hogy milyen költségvetési és gazdaságpolitikai elképzelésekkel fog nekilátni a munkának. Az első benyomás azonban nem sikerült túl pozitívra, mert Draskovics Tibor a meleg éghajlatról szerda este még melegebb éghajlatra küldte a jegybankot, kifejtve, hogy az MNB túl magasan tartja a kamatlábat a gazdaság valós helyzetéhez képest. A piac azt olvasta ki a nyilatkozatból, hogy aki a bársonyszékbe beül, sokkal inkább politikus, mint szakember, a fiskális politika irányítójának ugyanis nem a monetáris politika kritikájával kellene kezdenie ténykedését.
A fordulatot az államháztartási hiányról szóló szerdai jelentés hozta. A decemberi többlet elmaradt a pénzügyminisztériumi előrejelzéstől, 5,6 százalékos GDP-arányos hiányt mutatott. Ez még nem a végleges deficitadat, ugyanis az önkormányzatok egyenlege és még egy-két tétel hiányzik, ami könnyen eltolhatja a hiányt a GDP 6 százalékáig. A piac mérsékelten negatívan reagált a hírre, a hazai valuta árfolyama 3 forintot gyengült. A hiány magas volt, de nem nagyon lepte meg a piacot, miután az elemzők talán év eleje óta ezer milliárd forint feletti hiányról beszéltek. A piacot kora délután érték el az akkor még „több mint pletyka” kategóriába tartozó hírek, miszerint a miniszterelnök László Csaba menesztésére készül. Az is hamarosan napvilágot látott, hogy Draskovics Tibor lehet az utód.
A miniszterelnök bejelentését elemezve a legfőbb dolog, amire felkapták a befektetők a fejüket, az az a kulcsfontosságú kijelentés, miszerint a leendő pénzügyminiszternek meg kell vizsgálnia, hogy a költségvetés helyzetében tartható-e az euró 2008-as bevezetésének dátuma. Ez a bejelentés kétségessé teheti a kormány elkötelezettségét a gazdaság egyensúlyi állapotának helyreállítása iránt. Ez azért fontos, mert a kötvények árazása praktikusan úgy történik, hogy a befektetők az euró-csatlakozás után már alacsony kamatokkal számolnak. Ez a bejelentés önmagában képes lett volna lavinát elindítani a piacon, ha lett volna komolyabb bizalom a 2008-as csatlakozási dátum iránt.
A piacok számára azonban 2003 második felében világossá vált, hogy a csatlakozás tervezett dátumát nem követték tettek. A piacon „kamuköltségvetésként” csúfolt 2003-as büdzsé után a 2004-est is bizalmatlanul fogadták. A hivatalosan elfogadott 3,8 százalékos hiánnyal szemben az elemzők szinte egybehangzóan 4,7-5 százalékos hiányt prognosztizálnak.
Növekvő bizonytalanság
Miután a piac még csütörtök este sem kapott komoly iránymutatást, hogy milyen irányra is lehet számítani, a forint elindult a 270-es szint megmászására. Ez nem is bizonyult nehéznek, nemzeti fizetőeszközünk csak pénteken délután tudott visszatérni a lélektanilag kritikus szint alá. A helyzet azonban koránt sincs megoldva, mert csak az fogta meg a piacot, hogy a kötvényhozamok elszálltak, és beépült a jegybanki kamatemelési várakozás. A jelenlegi helyzetben a forint olyan törékeny, mint egy tojás. Ha jövő héten a fiskális és a monetáris politika nem képes hiteles iránymutatást adni, akkor komoly az esély, hogy a nemzeti fizetőeszköz korábban elképzelhetetlen szintekre gyengül az euró ellenében.
Egy forintpiaci válságközeli állapot soha nem jön jól, de ennek az időzítése különösen rossz. A nemzetközi pénzügyi alapok ugyanis az év elején módosítják befektetési politikájukat, ekkor határozzák el, hogy mely ország milyen súllyal szerepeljen a portfóliójukban. Ilyen mértékű devizakockázat mellett nem várható, hogy felülsúlyoznák hazánk részvényeit a régió más országaihoz képest. Pedig teljesítményünk tavaly is elmaradt a térség többi tőzsdéjétől, és hazánkban még találni kecsegtető árfolyamú cégeket.
