Élet-Stílus

Nem lehet megszokni, hogy karácsonykor 25 fok van

Két magyar párral beszélgettünk, akik úgy döntöttek, kiköltöznek Máltára családostól. Milyen volt mindent elölről kezdeni? Miért éppen Málta és miben más ott élni, mint Magyarországon? Erről mesélt Kata és Erik.

Kata 2010 óta él külföldön a férjével. Először Londonban éltek három évig, ahol Kata a Victoria&Albert Múzeumban dolgozott, majd egy igen bátor lépéssel 2013-ban Máltára költöztek.

Csak ide vettünk repülőjegyet Londonból és 4 napra foglaltunk szállást, de tudtuk, hogy megoldjuk. Amint kiléptünk a repülőből, összenéztünk és tudtuk, hogy ez az. Megcsapott a langyos szél, sütött a nap és jó illat volt. Ekkor márciust írtunk. A következő benyomás az volt, hogy nem Európába érkeztem, hiába hívják annak. Ez nem negatívum, csak észrevétel.

London után egy kis nyugalomra vágytak, vonzó volt a nap és a tenger, illetve az angol nyelv, ezért esett a választásuk erre a szigetországra. Mivel mindketten kalandvágyóak, így nem volt nehéz döntés a költözés, de azt figyelembe vették, hogy csak olyan ország jöhet szóba, ami elérhető közelségben van (Budapest-Málta repülővel két óra).

Bár nem volt nehéz döntés, de Máltán mindent előröl kellett kezdeniük:

Kezdetben a Hilton Máltában dolgoztam a recepción. Majd a férjemmel közösen nyitottunk egy fodrászüzletet. Először felépítettük a boltot, amit egy garázsból alakítottunk ki. Közben megtanultam hajat mosni, festéket felkenni és lemosni. A kezdetektől vele dolgoztam.

2016-ban született egy kisfiuk, akivel Kata egy évet töltött otthon. Ezután visszatért az eredeti foglalkozásához, jelenleg egy kriptovalutával foglalkozó cégnél dolgozik, mint Head of Compliance.

Erik és a barátnője egy valamiben biztosak voltak, hogy nem akarnak Magyarországon maradni. Olyan helyet kerestek, ami Európában van, megkönnyítve a munkavállalást, továbbá kedvező az időjárás és beszélnek angolul. Így esett a választásuk Máltára.

Meglepően könnyű volt, az egyetlen, amiről biztosan tudtuk, hogy nehéz lesz, az a négy gyerekünknek hátrahagynia a megszokott környezetet, barátokat, ismerősöket. Minden másról gondoskodtak a „fiúk” a Parlamentben.

Segítette őket az is, hogy akadt már külföldi tapasztaltuk, és ahogy ő fogalmaz, nem fél megfogni a kalapácsnyelet, ha úgy hozza a sors.

„Mielőtt családot alapítottam, Norvégiában éltem egy ideig. 22 évesen mentem ki, és egy német szerszámcégnél dolgoztam. Amerikába 25 évesen, a későbbi feleségemmel költöztem ki. Ott csináltam mindent, ami szembe jött, a takarítástól az építési munkáig.”

Erik vízilabda-edzőként kezdte, ezt a mai napig csinálja, mellette három éve egy energiaitalt importáló cégben dolgozik a párjával, akivel egy design és bútorcéget is alapítottak Máltán.

Ahol karácsonykor is 25 fok van

Kata szerint az, hogy az emberek nyaralni jönnek Máltára, egyfajta tömegpszichózist idéz elő, és mindenki „holiday feelingben” érzi magát. Ennek ellenére a legtöbben nem szeretik a nyarat, és alig várják, hogy tél legyen. A máltaiak többsége a turizmusból él, így télen pihennek.

„A máltai emberek pont olyanok, mint a világon az összes ember, ha „azt kapod, amit adsz”. Természetesen a mediterrán temperamentum bennük van, de vidám és rendkívül segítőkész emberek. Semmiféle negatív tapasztalatom nem volt, úgy érzem befogadtak minket. A kisfiunkat pedig máltaiként kezelik, annak ellenére, hogy magyar állampolgár.” Kata egy dolgot nem tud megszokni, hogy karácsonykor is 25 fok van, és rövid ujjúban flangálnak.

Fotó: Máltai Idegenforgalmi Hivatal

Erik szerint gondok Máltán is vannak, de az életminőség megfelel az igényeiknek. Amire folyton rácsodálkozik, hogy szó szoros értelmében megvannak az emberi kapcsolatok.

Legyen az egy szolgáltatás igénybevétele, egy baráti kapcsolat vagy akár egy egyszerű vásárlás a sarki közértben, mindenhol mindenki alapból barátságosan viselkedik. Itt a mosoly és a bizalom alapvető.

Lusták vagy nem?

Erik szerint sokan szeretik lustának beállítani a mediterrán népeket, de ezeket csak azok állítják, akik sosem éltek mediterrán országban.  „Látszólag valóban lazán veszik a munkát, kényelmesen haladnak mindennel, viszont nem stresszelnek fölöslegesen.”

Mindketten elismerték, hogy munkavállalás és adózás szempontjából jó a helyzet Máltán. Kata szerint Málta jelenleg munkaerőhiányban szenved, viszonylag könnyű elhelyezkedni minden területen, az angol nyelvtudás azonban elengedhetetlen. Az adózás rendkívül kedvező és egyszerű, Kata kihangsúlyozta, hogy nincs hatszázfajta adónem és megfélemlítés sem. Erik szerint valószínűleg ez a világ egyetlen országa, ahol egy héttel eltolták az adóbevallások határidejét, mert az éppen egy fiesztaidőszakra esett.

Beleszerettek Máltába

A legjobban a tengert szeretem és hogy itt született a fiam. Így bármerre is sodorjon az élet, Málta mindig különleges helyen lesz a szívemben. És nagyon sok kis apró részlet emlékeztet Pécsre, így ez az itthon, az pedig az otthon.

– mondta Kata.

Hasonló véleményen volt Erik is. „Talán amiben egyformák, az az, hogy nagyon barátságosak mindenkivel. Könnyű velük megtalálni a hangot, de valószínűleg ez is kétoldalú: akivel én is goromba vagyok, az nem lesz kedves velem sehol a világon.”

Amit látni kell Máltán

Erik mindenkit elküldene 3 napra körbejárni a látványosságokat, aztán elvinné őket oda, amikről a turisták nem tudnak és megmutatná nekik az igazi Máltát.

„Az igazi Málta és a turistacsapásokon látható Málta között pont ugyanaz a különbség, mint az ostorpattogtatós hortobágyi csikós műsor és a belvárosi romkocsmák világa között. A sziget nagy történelmi eseményeit és múltját eléd teszik, de ahogy a magyarok sem bő gatyában járnak és füttyögetve pattogtatnak, a máltai sem csak nyulat eszik, vagy kizárólag vadászik és halászik.”

Fotó: Thinkstock

Szponzorált tartalom

A cikk a Máltai Idegenforgalmi Hivatal támogatásával készült.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik