Ez az első eset, hogy ilyen sok halvány és kisméretű halmazt sikerült bemérni. A porfüggönyök mögött rejtőzködő nyílthalmazokat az ESO infravörös tartományban működő VISTA teleszkópjával egy nemzetközi kutatócsapat vette észre.
A kicsi és halvány objektumokat még a világ legnagyobb 4,1 méteres teleszkópja infravörös detektorai előtt is láthatatlanok. A felfedezést a VISTA teleszkóp egyik programjának a VVV-nek – VISTA Variables in the Via Lactea-nak – köszönheti – ahogy a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálján Kovács József írja: mely “… keretében a Tejútrendszer központi vidékeit, illetve a galaktikus korong déli területeit vizsgálják át az infravörös tartományban, öt év alatt összesen 1929 órányi garantált megfigyelési időben”.
A tudósokat kifinomult számítógépes algoritmusok segítették, hogy elkülönítsék az előtércsillagokat a halmazoktól. A halmazok legtöbbje kicsi, mindössze tíz-húsz csillagból áll, egy tipikus nyílthalmazzal szemben, pedig mindegyik nagyon halvány.
A nyílthalmaz csillagok olyan csoportja, amely egy közös csillagközi gázfelhőből alakult ki, és tagjai még mindig laza gravitációs kapcsolatban állnak egymással.
Csillagaik száma a néhány tucatnyitól a néhány ezerig terjedhet. Többnyire csillagközi gáz- és porfelhőkkörnyezetében találhatóak.
Néhányuk körül – mint az Orion-köd esetében – látványosabb a felhő mint az azt megvilágító, gerjesztő csillaghalmaz, mások esetében – mint a Fiastyúk – viszont már csak a maradványai láthatóak.
A Tejútrendszerben mintegy ezer nyílthalmaz ismert, de a teljes szám ennek a tízszerese lehet.
