Tudomány

Duplán szerencsétlen a mai nap

Péntek 13. tragédiája a paradicsomi időktől ível napjainkig, mind a nap, mind a dátum egyenként is sötét árnyakat hordoz. Annak ellenére, hogy már tudjuk: a legszerencsétlenebb nap valójában szerda, és nyolcadika.

Péntek 13. a legszerencsétlenebb nap, és manapság a legismertebb, legtöbb hívet felsorakoztató babonaság. Talán azért, mert baljós szám és baljós nap találkozik benne, ám egyáltalán nem olyan ritka, hogy valamilyen világvégének még ne kellett volna bekövetkeznie miatta: csak idén ez már a második alkalom, de tavaly is pont kétszer bukkant fel a fekete kettős, és jövőre is kétszer fog.

Áprilisban (13-án, pénteken) jelent meg a CIG Pannónia EMABIT Zrt. elemzése, ami teljes adatbázisának hat évre visszamenő adatai alapján megállapítja: az évet tekintve a legtöbb káresemény szerda 8-án következik be, azaz nem péntek 13. a legszerencsétlenebb nap. A részleteket itt olvashatja:

Tényleg a péntek 13 a legszerencsétlenebb nap?
A statisztikák alapján úgy tűnik, pénteken kevésbé kell aggódni.

A péntek

Nézzük most, mi lehet a hiedelem alapja, amihez szét kell választanunk a két összetevőt. A péntek ősidők óta a hét legbaljóslatúbb napja, egyesek szerint Éva pénteken vitte bűnbe Ádámot, vagyis az eredendő bűn a hét ötödik napjára datálható.

Fontosabb, miszerint a Római Birodalomban ezen a napon tartották a kivégzéseket, így Jézust is pénteken feszítették, nem csoda hát, hogy a keresztény társadalmakban végleg elvesztette becsületét.

Olyannyira, hogy a néphit szerint a péntek a gonosz napja, amibe az ember ilyenkor belefog, az csakis rosszul sülhet el. Nem szabad házasságot kötni, új helyre költözni, munkát váltani, hosszú útra indulni, sorolhatnánk sokáig.

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora

A 13

A 13-ra is bibliai történet miatt tekintünk ferde szemmel. A zsidó misztikában a 12-es tökéletes szám, a sor következő tagja ennek megbomlását jelentette. Jézusnak is 12 tanítványa volt, nyilván nem véletlenül. Az utolsó vacsoránál 13-an foglaltak helyet az asztalnál, egyesek azt is tudni vélik, hogy utolsóként, azaz tizenharmadikként épp az áruló Júdás foglalta el helyét Jézus mellett.

Sőt, egyikük meghalt, máig tartja magát a babona, miszerint ha 13-an ülnek egy asztalnál, valaki közülük meg fog halni.

Ráadásul holdhónapból is 13 adódik egy évben, amit a pogány évszámítás, ünnepek miatt igyekezett demonizálni a középkori egyház. Másrészt a holdciklusok a nőiséggel, a női termékenységekkel is kapcsolatba hozhatók, amit ugyancsak igyekeztek elnyomni, kordában tartani.

Templomosok terjesztették

Lássuk be, péntek 13-ával tetézve tényleg elég ijesztő főleg azok után, ami 1307. október 13-án, egy pénteki napon történt. IV. Fülöp francia király hátborzongató, összehangolt akciót indított a templomos lovagok elfogására, vagyonuk lefoglalására. A vád ellenük árulás volt, szimónia és romlott erkölcs, vagyis a tagok istentelen, ördöggel cimboráló életmódja. Kínvallatásnak vetették alá őket, és többségüket máglyán megégették.

Az igazi indok persze az volt, hogy a Szentföld elvesztése után a rend Európába költözött, ahol roppant vagyona, a pápától kapott kiváltságai okán államként működött az államban. Mentve voltak mind a világi, mind az egyházi törvények alól, felelősséggel egyedül Szent Péter utódjának tartoztak.

Emellett amolyan nemzetek feletti banki tevékenységet folytattak, mondhatni ők irányították a keresztény világ pénzügyeit. Túlzott önállóságuk a francia központi monarchia kiépítésének egyik fő akadálya volt, “veszniük kellett”. De nem sikerült minden templomost kiirtani, a túlélők más lovag- és szerzetesrendekben, zsoldosseregekben találtak menedéket. És vitték magukkal annak a szörnyű péntek 13-ának történetét…

(Kiemelt képünkön egy fekete jaguár. Fotó: MANUEL COHEN / MCOHEN)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik