A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén márciusi adatai szerint a 10 ezer milliárd forint körüli lakossági megtakarításnak mindössze 1,8 százaléka van tőzsdei részvényben.
Tavaly nulla százalékkal adózott a tőzsdei részvény árfolyamnyeresége, miután megszűnt a 20 százalékos adó. A múlt évben 44 milliárd forintot vallottak be ilyen címen a személyi jövedelemadóban és ezeknek az adózóknak a bevallott átlagjövedelme 3,494 millió forint volt. Egy évvel korábban az összesen 33 milliárd forint árfolyamnyereséget bevallók átlagjövedelme 1,247 millió forintot tett ki. A PM főosztályvezetője ezzel illusztrálta azt, hogy a vagyonosabb réteget érinti igazán a tervezett árfolyamnyereség-adó. Ebből egyébként a parlamenthez benyújtott költségvetési törvény tervezetében jövőre 3-4 milliárd forint többlet adóbevételt remélnek, válaszolta az MTI kérdésére Juhász István, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője.
Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke a PM képviselőitől azt kérdezte, hogy helyesnek tartják-e a megkülönböztetést a különböző megtakarítási formák adóztatása között. Feltette azt a kérdést is, hogy mit tesz a kormány a lakossági megtakarítások struktúrájának megváltoztatására és nem fogadta el azt az érvelést, hogy a tőzsdei részvények árfolyamnyereség-adója a vagyonos embereket érinti. A tőzsdeelnök súlyos problémának ítélte, hogy a lakossági megtakarításoknak mindössze 1,8 százaléka tőzsdei részvény és több mint fele bankbetét, illetve készpénz. Szalay-Berzeviczy Attila hangsúlyozta, hogy a javuló gazdasági környezet most kedvezne a vállalatok tőzsdei bevezetésének, de nem látja azt, hogy a kormány miként segíti ezt a folyamatot.
Bartal Róbert, a Pénzügyminisztérium tőkepiaci ügyekkel foglalkozó osztályvezetője közölte, hogy a jövő évi költségvetési törvény tervezetében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetében szerepel egy alap, amely a cégek tőzsdére menetelét segíti. A vita során kiderült, hogy ez száz millió forint összeget jelent.
Juhász István főosztályvezető emlékeztetett arra, hogy árfolyamnyereség adó több mint egy évtizede létezik Magyarországon, és 2003. január 1-jétől csak a tőzsdei részvényekre csökkentették a 20 százalékos mértéket nullára. Ugyanakkor az árfolyamnyereség adó bevezetése óta folyamatosan és egyidőben több kedvezmény is volt és van a magánbefektetőknek. Példaként a dolgozói részvényekkel kapcsolatos kedvezményeket említette.
Bartal Róbert vissza is kérdezett a tőzsdeelnöktől arra, hogy a hozam és a tranzakciós költségek aránya mennyiben segíti a magánbefektetőket. Egy bizonyos minimális befektetés esetén ugyanis kedvezőbb a bankbetétet választani.
László Csaba a KPMG partnere szerint a tőzsdei részvényekre bevezetendő árfolyamnyereség-adó torzító hatású, de elismerte, hogy a kamat nulla százalékos adója még inkább az. Véleménye szerint az elmúlt 10-15 évben tudatos adópolitikát folytattak Magyarországon és ez eddig jól működött.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
