Claire Saraux, a Strasbourgi Egyetem munkatársa kollégáival ötven jelölt és ötven jelöletlen pingvin viselkedését és szaporodását vizsgálta az Antarktisz egyik szigetén költő királypingvin-kolóniában.
Már az 1970-es éveken megfigyelték, hogy a felerősített készülékek komoly sérüléseket is okozhatnak a pingvineknek és akadályozhatják őket az úszásban is: a berendezések ugyanis növelik a vízben az ellenállást, ezáltal növekszik az állatok energiafelhasználása.
A megfigyelés eredményeként megállapították, hogy a megjelölt állatok tíz év alatt 39 százalékkal kevesebb fiókát költöttek, mint jelöletlen társaik, túlélési arányaik pedig 16 százalékkal csökkentek. Elsősorban a gyengébb pingvinek szenvedtek a készülékek miatt.
A megjelölt pingvinek később fognak hozzá a tojások kiköltéséhez is, átlagosan 16 nappal. Számukra a táplálékkeresés is több időt vesz igénybe az úszás nehezítettsége miatt. Mindez csökkenti a költés sikerét. A pingvinek tehát nem szoknak hozzá a jelzőkészülék viseléséhez.
A kutatók, akik a jelzőkészülékek segítségével vizsgálják a klímaváltozás pingvinekre gyakorolt hatását, magukkal a készülékekkel befolyásolják az állatok viselkedését.