A brókerbotrány pénzmosási szálát vizsgáló nyomozócsoport vezetőjét magas beosztású hivatali személy által elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és államtitoksértéssel vádolják. A vád szerint az ORFK pénzmosás elleni osztályának akkori vezetője arab és magyar bűnözőkkel tartott fenn kapcsolatot, akiknek államtitoknak minősülő adatokat adott ki a K&H ügy nyomozásáról.
Molnár Csaba július elsejétől a frissen megalakult Nemzeti Nyomozóiroda felderítőosztályának vezetője lett. A Nemzeti Nyomozó Iroda a SZBEI-ből, a Pénzügyi Nyomozó Igazgatóságból (az egykori adórendőrségből) és az Elemző és Koordinációs Internet Csoportból alakult meg a legsúlyosabb bűncselekmények felderítésére. Az eljárás miatt Molnárt egyelőre csupán megbízott osztályvezetőnek kérték fel. Véglegesen akkor nevezik ki, ha a vele szembeni eljárás elmarasztalás nélkül lezárul.
Lapinformációk szerint az elmúlt két hónapban a Legfőbb Ügyészségen tanulmányozták az aktákat. Felmerült annak a lehetősége is, hogy – mint az a Fővárosi Földhivatal vezetőjének ügyében is történt – kiderül, a titkosszolgálat telefonlehallgatási jegyzőkönyvei nem használhatók fel. A jogszabályok szerint ugyanis csak azokat a jegyzőkönyveket lehet bizonyítékként felhasználni, amelyeket az adott cselekménnyel összefüggésben engedélyezett telefonlehallgatás keretében készítettek. Molnár esetében sokak szerint éppúgy nem valósul meg a törvényben megkövetelt célhoz kötöttség, mint a földhivatali vezető esetében.
