Oldás és kötés – európai cukorreform

Az Európai Unió tervezett cukorrendtartási, cukorpiaci reformja Magyarország számára túl radikálisnak és ilyen formában elfogadhatatlannak tűnik. A Cukor Terméktanács álláspontja szerint meg kell maradniuk azoknak a feltételeknek, amelyek az átlagos termelő számára lehetővé teszik a cukorrépa termelését, ezért fenn kell tartani a nemzeti kvótákat. Arról nem is szólva, hogy a Terméktanács álláspontja szerint, mivel 2006-ig érvényes a szabályozás mostani rendje, addig semmiképpen sem lehet reformot bevezetni.

Reform-kalkulus Az EU-s tervezet készítői úgy számolnak, hogy az első évben 20 százalékkal csökkenne a cukorrépa és a cukor ára, a reform harmadik évének végére pedig a cukorrépa ára 37 százalékkal, a cukoré a 2007/2008-as gazdasági évben a jelenleginél 33 százalékkal lenne alacsonyabb. Ezzel párhuzamosan az engedélyezett évi 17,4 millió tonna termelési kvótát is 14,6 millió tonnára redukálnák.

A végtermék szabad, a nyersanyag félig kötött?

A tervezett reform keretében már a jövő ősszel 20 százalékkal csökkenne az unióban a cukorrépa felvásárlási ára. Ezt ugyan kompenzálnák a termelők számára, de nem teljes mértékben, hanem csak a veszteségük 60 százalékáig. A reform készítői ugyanakkor lehetővé tennék a cukorkvóta országok közötti adásvételét, ami azt célozná, hogy azokon a területeken termeljenek cukorrépát, ahol ez hatékonyabban megvalósítható.

A tervezett reform egyúttal megszüntetné az intervenciós árat, helyette úgynevezett referenciaárat, vagyis irányárat alkalmazna, amely nem lenne kötelező a termékpálya résztvevői számára, csak irányt szabna, hogy milyen áron értékesíthetik terméküket. Ez főként a cukorelőállító üzemeket sújtaná, mivel termékük ára a szabadpiaci versenyben alakulna ki, ám a nyersanyag árát továbbra is megkötné a szabályozás, azaz meghatározná azt a minimumárat, amelyen a cukorrépát fel kellene vásárolniuk.

Védett ágazat A cukortermelés jelenleg a leginkább védett agrárágazat Európában. Ez sokba kerül az uniós polgároknak: a világpiaci ár háromszorosát fizetik a boltban egy kiló cukorért. Ugyanakkor a nagyvonalú exporttámogatásnak köszönhetően az EU-beli cukortermelők minden évben sok millió tonna cukrot adnak el a világpiacon, komoly kárt okozva ezzel a fejlődő országok termelőinek.

Időben megszellőztették

Az uniós reformterv persze aligha érhette derült égből villámcsapásként az európai cukortermelőket és répatermesztőket. Korábban is szivárogtak erről brüsszeli hírek, legutóbb a Financial Times szellőztette meg a reformtervet. Az üzleti lap világosan fogalmazott: csökkenő felvásárlási ár, szűkülő termelői kvóta vár az európai cukortermelőkre, ha megvalósul a kulisszák mögött már régóta formálódó uniós elképzelés.

A Financial Times az EU agrárbiztosára, Franz Fischlerre hivatkozott, aki az Európai Bizottság megbízásából készítette el a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) követelte reformtervet. A WTO ugyanis azzal fenyegetőzik, hogy az EU cukorexport-rendszerét a nemzetközi egyezményekbe ütközőnek minősíti. A probléma annál is kevésbé új keletű, mert már a 2003. szeptemberi WTO-csúcson is komoly feszültségeket okozott az EU agrárszubvenciója: Brazília, Ausztrália és Thaiföld követelte az uniós mezőgazdasági támogatáspolitika reformját, a szabad világkereskedelmi versenyt az agrártermékek vonatkozásában is.

Magánerős „import” Az illegális cukorimport visszaszorítása érdekében augusztustól fejenként legfeljebb 20 kilogramm cukor hozható be vámmentesen Magyarországra. A Cukoripari Egyesülés becslései szerint az uniós csatlakozás óta cukorból havonta 8-10 ezer tonna vámszabály-ellenes magánbehozatal érkezhetett az országba – elsősorban Romániából. Tavaly egész évben 50 ezer tonnát tett ki a szabályszerű cukorbehozatal.

Két tűz között az Európai Bizottság

A honi cukortermelők gyakorlatilag az európai cukorlobbi álláspontjához zárkóztak fel. Ezt egyrészt könnyen tehetik, hiszen a magyar cukoripar gyakorlatilag német kézben van, a német cukorgyárak részvényeinek jelentős részét pedig az ottani cukorrépa-termelők birtokolják. Másfelől, a hazai répatermelők az erős német befolyás miatt még külön is aggódhatnak, hiszen a kvóták csökkentése azzal is járhat, hogy jelentős területek kiesnek a répatermesztésből. Okkal tarthatnak attól a magyar gazdák, hogy ilyesfajta konfliktus esetén a „magyar” cukorgyárak a német cukorrépát részesítik majd előnyben – némi „tulajdonosi” nyomásra.