Azzal mindenki tisztában van, hogy ha nyugdíjba megy, kevesebb pénzt fog kapni, mint amennyit előtte keresett. A legutolsó keresethez képest az első nyugdíj mintegy 67 százalékos Magyarországon. De még ezzel is kiemelkedünk a huszonnyolc Európai Uniós ország 58 százalékos átlagából (a negyedik legmagasabb utolsó bér/nyugdíj arány a magyar). Mint az ábrán is látható, Írországban és Horvátországban a legnagyobb a különbség, ahol az első nyugdíj az utolsó fizetés 40 százalékát sem éri el.
Ráadásul a magyar nyugdíjrendszer úgy működik, hogy a jelenlegi aktív dolgozók befizetései nem egyéni számlákra kerülnek, hanem a mostani nyugdíjasok havi juttatását finanszírozzák belőle. Ez a fajta rendszer különösen érzékeny az aktív dolgozók és a nyugdíjasok arányára. Sajnos a jelenlegi tendenciák alapján ez az arány várhatóan nem javul, hanem inkább romlik (például az alacsony születésszám és az elvándorlás miatt).
Azt se felejtsük el, hogy az első nyugdíjakat a bejelentett fizetéshez viszonyítják. Azaz
Nyugdíjak Magyarországon
De mi számít jó nyugdíjnak? 2-300 ezer forint már elég lehet? Vagy ennél több kell? Nézzük meg mi a helyzet ma Magyarországon: 100 nyugdíjasból mindössze 7-nek magasabb a nyugdíja, mint 200 ezer forint. Ha meg is elégszik valaki 150 ezer forinttal, akkor sem biztos, hogy örül annak a ténynek, hogy a jelenlegi nyugdíjasok mindössze 22 százaléka kap ennél magasabb ellátást.
Az infógrafikából látszik, hogy a nyugdíjasok 78 százalékának 150 ezer forint alatti a nyugdíja. 100-ból 3 nyugdíjasnál pedig még az 50 ezer forintot sem éri el a havi nyugellátás. Ez még akkor is nagyon kevés, ha nyugdíjasként a bevételek mellett a kiadások is csökkennek – jegyzi meg a szakportál.
És akkor ott van a másik véglet is, a milliomos nyugdíjasok klubja, akiknél csak az éves emelés is igen méretes:
Aki még nem nyugdíjas, és nem szeretne tengődésre berendezkedni idős napjaira, annak tehát mindenképpen érdemes előre gondolkodnia, tippek itt.
