A szállítási bizniszből, a projektcégből, illetve a vasúti pálya hasznosításából és építéséből is részt kérne Magyarország a koperi kikötőbe vezető második vágány megvalósulásakor – derült ki az eddig titkos tárgyalásokról. Szlovéniában egyre erősödnek a hangok, hogy Ljubljana a magyar követelések foglyává vált, miután az EU-pénzek lehívásával is összefüggnek a kétoldalú tárgyalások.
A koperi kikötőbe vezető második vágány (Drugi tir) megépítésére létrehozott 2TDK nevű projektcég 49 százalékát akarja megszerezni Magyarország – írja a szlovéniai parlamenti bizottsági vitákról a Delo című lap. Ezzel a tulajdonrésszel döntési jogok és a bevételekből való részesedés is járna.
Több vágányon fut az ügy
A hivatalosan eddig meg nem erősített hírek szerint a koperi kikötőben ingatlanokat, s talán szállítmányozási létesítményeket is szeretne hosszú távon bérbe venni Budapest. Azt is szeretné elérni, hogy magyar cégek is részt vehessenek az építési munkálatokban, továbbá a GYSEV vasúttársaságnak biztosítani akarja, hogy a Koper és Magyarország közötti teherforgalomban részt vehessen. Minderről a szlovén állami tévé híradója, a Dnevnik számolt be néhány napja.
Az elmúlt napokban magyar hírektől volt hangos a szlovén sajtó. Egyrészt kiderült, hogy magyar szálai is lehetnek egy ottani pártfinanszírozási botránynak. A botrány a legnagyobb ellenzéki pártot, az SDS-t érinti, amelynek első számú vezetője, Janez Jansa kifejezetten jó kapcsolatban van Orbán Viktorral és a Fidesszel. Mindeközben a magyar kormánynak azzal a szlovén kormánnyal kell tárgyalnia a vasútépítésről, amelyet nagyrészt az SDS politikai ellenfelei alkotnak.
A második vágány a Divača-Koper szakaszon mindössze 28 kilométeres lenne, de rendkívüli természeti akadályokat kell legyőzni, ezért a projekt finanszírozására európai uniós és magyar pénzeket is be akart vonni a szlovén kormány.
A beruházás összesen körülbelül 650 millió euróba kerülne, és az már korábban is közismert volt, hogy a magyar részvétel a költségeknek az egyharmadát sem érné el, mintegy 200 millió eurót tenne ki. Ennek fényében a magyar követelések – magyar szemmel nézve – nem is számítanának túlzottnak, hiszen a magyar rész ugyanúgy 200 millió euró lenne, mint a szlovén saját befektetés. A többit az EU fedezné, 250 millióval.
Ennek ellenére a Delo már a cikkcímében feltett kérdéssel is befolyásolja az olvasót: „Túlzottan károsítani fogja-e Szlovéniát a második vágány?” – miután a magyarok a teljes koncessziós időtartamra, 45 évre biztosítanának maguknak részesedést a bevételekből.
Az akkori hírek szerint 99 évi lízingről volt állítólag szó, ennyi időre kerültek volna magyar kézbe ingatlanok a kikötő környékén. A Luka Koper munkásai viszont attól tartanak, hogy a kikötővállalat tartalékterületeinek magyar kézbe kerülése korlátozná az ő cégük jövőbeni terjeszkedését.
Eddig főleg a radikális baloldali Levica nevű párt állt ki a munkások mellett, illetve a projekt ellen, és követelte, hogy a magyar források helyett saját, azaz szlovén, erőből építsék meg a második vágányt. Különösen hangosan követelte ezt Matej T. Vatovec, a baloldali párt parlamenti képviselője, aki a szlovén állami tévében is megszólalt. Szerinte a magyar részvétel nemcsak károsítja Szlovéniát, hanem felesleges is. A Levica saját honlapján követeli azt is, hogy a szlovén kormány dolgozzon ki egy B-tervet, azaz készüljön fel arra, hogy nem vesznek majd részt magyarok a projekt lebonyolításában. A szlovén parlament szakbizottságában folytatott vitában is felvetették, hogy le kéne állítani a tárgyalásokat a magyarokkal addig, amíg erre nem kap felhatalmazást a szlovén kormány a ljubljanai parlamenttől.
Ám a magyarok kizárása a projektből nagyon nehéz helyzetbe hozná Szlovéniát. Nemcsak arról van szó, hogy további 200 millió eurót saját erőből kéne előteremteniük a projekthez, hanem veszélybe kerülne a már lehívott 109 millió euró, amit a 2TDK nevű projektcég kapott az EU-tól hét alagút fúrására a nyomvonalon. Ezt az összeget a magyarok kiválásakor vissza kéne fizetni – erről a 2TDK vezérigazgatója, Metod Dragonja beszélt a szlovén parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Kiemelt kép: Lars Halbauer / DPA
