Az amerikai Argonne Nemzeti Laboratórium kozmológusai a világ (jelenleg) harmadik leggyorsabb szuperszámítógépét, az IBM Blue Gene Q-t fogják arra használni, hogy az ősrobbanás utáni eseményeket modellezzék. Milliárdnyi részecske mozgását és ütközéseit figyelik meg. Persze nem ez az első ilyen típusú kísérlet, a manapság használatos szimulációk elődje már az 1960-as években megjelent, vagyis a tudósoknak van némi tapasztalata e téren.
Persze nem túl sok, hiszen még ma is az az elsődleges kérdés, hogy az univerzum hogy jutott el abba az állapotba, amiben épp leledzik. Az elődökhöz képest a Mirának becézett szuperszámítógép azzal segíti a tudományos világot, hogy rettentően gyors – egy-két hét alatt képes elvégezni egy olyan komplikált szimulációt, amit egy normális gép el se tudna kezdeni.
S bár az IBM gépe “csak” 13 milliárd évnyi mozgást modellez, az Argonne vezető fizikusa, Salman Habib elmondása szerint volt már arra is példa, hogy a szimulációt univerzumunk koránál tovább hagyták futni.
Mint kiderült, a tudomány jelen állása szerint a jövőnk szó szerint sötét, ugyanis az egyre táguló univerzumban az anyag évmilliárdok alatt olyan messze kerül egymástól, hogy az újonnan keletkező csillagok fénye már nem tudja áthidalni a távolságot. Több ezermilliárd év múlva ugyan lesznek még csillagok, azonban a Földről már nem lesznek láthatóak – már csak azért sem, mert bolygónknak legfeljebb ötmilliárd éve van hátra.
