Arról már korábban is beszámoltunk, hogy a zajos munkahely már másfél év elteltével megháromszorozza a szívproblémák veszélyét, sőt, az Egészségügyi Világszervezet szerint a zajártalom évente tízezrek halálát okozza. Az emberek mellett az állatokra is hatással van a zaj: a városokban a madarak másként énekelnek, megpróbálják “túlcsicseregni” emberi tevékenységet, az autó- vagy vasúti forgalom, az építkezések lármáját – élesebb és hangosabb hangot adnak.
A durhami NESCent intézet kutatója, Clinton Francis által vezetett csapat jóval tovább ment vizsgálataiban, azt is megvizsgálta ugyanis, hogy a zaj által okozott zavarok közvetve miként hatnak a növényvilágra. A tudósok az új-mexikói Csörgőkígyó kanyonban (Rattlesnake Canyon) lévő gázkitermelő hely környékén vizsgálódva kimutatták, hogy a zajszennyezés milyen hatást gyakorol az erdő fejlődésére is.
A gázlelőhelyen a szivattyúk és a kompresszorok 90 decibeles hangerővel dolgoznak (ami valamivel kisebb, mint amekkora zajjal egy repülőgép felszállása jár), méghozzá egy hatalmas erdőség kellős közepén. A kutatók így megfigyelhették és összehasonlíthatták a madarak viselkedését mind a zajban, mind a csendben. A szóban forgó fajok fontos szerepet játszanak az erdő működésének és fenntartásának természetes folyamatában – úgynevezett ökológiai “szolgáltatásokat” nyújtanak.
Kitűnt például, hogy a kolibri, amely az erdei aljnövényzet egyik növényét termékenyíti meg az odahordott virágporral, nem érzékeny a zajra – viszont egy szajkófaj, amely a fenyőmagvak terjedését segíti, menekül a zúgástól, így a fenyő is hiányzik a térségből. Az érintett madárfaj populációjának legkisebb változása így hosszú időre befolyásolja a helyi ökorendszer felépítését és a fajok változatosságát, a biodiverzitást.
