Fényes kis videójel Fideszmagyarország homlokán, a Rozika néni sebességével terjed a hálón, undorító, de a miénk, mindannyiunké.
Kerényi Imre — „a tudatos nemzeti közjogi gondolkodásmegalapozás és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzése és fejlesztése ügyével összefüggő feladatokkal megbízott miniszterelnöki biztos” – laudálja a Nemzeti jövendő igazgatóját, mondván, meg fogja tenni, „amit megkövetel tőle a haza”, megvan hozzá mindene, és „ meg fogja csinálni azt a Nemzeti Színházat, ami ugyanúgy sikeres lesz, mint az Alföldié, csak nem a buzikról fog szólni, hanem a szerelemről, meg a barátságról, ha tetszik érteni, meg a hűségről”. A közönség nevet, szem se rebben, az új igazgató zavartan megcsóválja a fejét, de ennyi, megköszöni, bezárja, vár mindenkit szeretettel. Nincs mit mondani, még azt se mondom, hogy Kerényitől elhányom magam, pedig el. Vidnyánszky egy hatalomra bukott regényhős rémült önelégültségével, nyakig, szájig ül a bugyborgó, megállíthatatlan kerényiimreségben.
A POSZT itt! rovat már a Twitteren is! Kövess ott is minket!
