A piacot meglepte a feltörekvő piacokon kialakult eladási hullám, amely a török líra piacáról indult ki és érintette a mexikói és a perui valutát is. Külföldi befektetők csütörtökön reggeltől megkezdték a régió valutáinak eladását is, így a forint együtt gyengült a zlotyval és a cseh koronával annak ellenére, hogy egy nappal korábban még a forint enyhe erősödésére számítottak a piacon.
Jelentős forgalomban az forint/euró kurzus 254,75 forintig romlott, onnan erősödött vissza a magyar valuta 253,20 forint/euróig.
A régió valutáinak gyengülését a piacon azzal magyarázzák, hogy egyre valószínűbb az amerikai kamatemelés, ami bátorítja a tőkék dollárba vándorlását.
A dollár jelentősen erősödött, reggel 215,30/50 forinton jegyezték a 211,60/90 forintos szerdai árfolyamhoz képest. Délután a vártnál gyengébb első negyedéves amerikai GDP adatok hatására 212,30/80 forintig gyengült az amerikai valuta.
A forintpiacon a nap folyamán a tartalékolási problémákkal küzdő bankoknak is sikerült feltölteni számláikat, s az overnight és tomnext kamatok 13 százalék közelébe csökkentek a korábbi 13,50 százalékos szintről. A hosszabb lejáratokon viszont a forint gyengülésének hatására 10-20 bázisponttal emelkedtek a kamatok.
A piacon terjedőben van az a vélemény, hogy a Monetáris Tanács hétfői ülésén nem kerül sor a jegybanki alapkamat csökkentésére, mivel a forint erősödése kevéssé valószínű. A közeli napokban 251-255 forint között várják az euró kurzusát a kereskedők.
A forint gyengülése is közrejátszott abban, hogy az EU csatlakozás előtti utolsó államkötvény aukción a hároméves államkötvényt csak 9,94 százalékos átlaghozammal lehetett értékesíteni. Ez 57 bázisponttal volt magasabb a hónap elején tartott legutóbbi aukció átlaghozamánál, illetve 21 bázisponttal a szerdai másodpiaci benchmarknál. Az államkötvények másodpiacán minden lejáraton emelkedtek, ezen belül az egyévestől a tízéves lejáratig 15-25 bázisponttal nőttek a hozamok.
