Enyhe gyengülést mutat a Mol-részvények árfolyama a tőzsdén pénteken délelőtt, miután a cég bejelentette: stratégiai partnerséget ajánlott a román Petrom olajipari cégnek, illetve a román kormánynak, és nem nyújt be a tenderen kötelező érvényű, végleges ajánlatot a privatizációs pályázat utolsó körében. (A partnerségi ajánlat részleteiről keretes írásunkban olvashat).
Partnerségi menetrend
• a Mol egy jelentősebb kezdeti tőkenöveléssel finanszírozná a Petrom kiterjedt beruházási programját
• kölcsönös tulajdonosi viszony kialakítására törekedne a Petrom és a Mol között a jelentős partnerség külső és belső elfogadtatásának erősítésére
• erős integrációt igyekezne létrehozni a Petrom és a Mol Románia között a Petrom piaci pozíciójának támogatására és a párhuzamos működések elkerülésére
• a Mol a 33,34 százalékos Petrom-részesedés valós értékét fizetné meg a román kormány számára tetszőleges időpontban, a román kormány elképzelése szerint
A gyengülés persze nem jelenti feltétlenül azt, hogy a befektetők elbizonytalanodtak volna a Mol romániai terveit illetően (nagyjából ebben az ütemben mozog lefelé a BUX is). A magyar cég esélyei nem feltétlenül romlottak azzal, hogy jelenleg nincs kötelező, számokban, dollárokban kifejezhető és az eredeti tenderkiírás szerint értékelhető ajánlata. Pletser Tamás, az Erste Bank elemzője egyenesen úgy véli, hogy a magyarok számára a partnerség felajánlása volt az egyetlen lehetőség a Petrom-részesedés megszerzése felé.
Nem egy szimpla felvásárlás
A Mol e tárgyban kiadott sajtóközleménye a partnerségi ajánlat és a „szimpla felvásárlás” közötti különbségeket boncolgatja. Egy tőkeerős multinacionális cégtől szokatlan módon, a romániai közhangulatot szondázva azt is megjegyzi a cég, hogy ajánlata „a nyilvánosság előtt lényegesen nagyobb elfogadtatást nyerne, mint a jelenlegi privatizációs menetrend, amely a Petrom kizárólag külföldi cégek általi felvásárlását részesíti előnyben”. A Mol a partnerségi ajánlat melletti érvelésében megjegyzi továbbá, hogy „a vállalati kultúrák közötti hasonlóságok, a földrajzi közelség, az egymást kiegészítő érdekeltségek és a két vállalatban meglévő szakértelem különösen indokolttá tenne egy stratégiai együttműködést” a két cég között.
A nyilvánosság támogatásával vagy ellenérzéseivel, és mindennek a kormányt befolyásoló hozadékával kapcsolatban Pletser Tamás megjegyzi: a Mol legnagyobb hátránya a romániai tenderen valóban az, hogy magyar. Az elemző a korábbi román privatizációs tendereken való magyar részvételre utalt, amelyek sikertelenségében közrejátszott a román nemzeti büszkeség érzése is.
Hogy mely megoldás – a magyar partnerség vagy az osztrák kivásárlás – borzolná inkább a román kedélyeket? Annyi bizton kijelenthető, hogy sem a magyar cég megjelenését, sem pedig a „külföldi” cég általi kivásárlást nem fogadnák kitörő lelkesedéssel a románok.
A Petrom
A Petrom 93 százaléka a román kormány tulajdonában van. Az első lépcsőben a Petrom 33,34 százalékát privatizálják, majd a nyertesnek a későbbiekben 51 százalékra kell növelnie a részesedését. A Petrom Románia legnagyobb olajvállalata, évente 44 millió hordó kőolajat és 6,1 milliárd köbméter földgázt termel. Forgalma 2,2 milliárd dollár. Két finomítójának együttes kapacitása 58 millió hordó évente, és hétszáz benzinkútja van.
A másik legnagyobb akadály a magyar cég előtt az OMV elszántsága lehet. Az osztrákok már egyszer megmérkőztek a Mollal a horvát INA kegyeiért, akkor az OMV maradt alul. Az egyik kérdés itt az, hogy milyen mélyen nyúl a zsebébe az OMV. Ezt követi egy másik játszma: meg tud-e állapodni a román kormány júniusban (néhány hónappal a választások előtt) az osztrákokkal olyan ügyekben, mint az OMV részéről várhatóan igényelt létszámleépítés, vagy egy esetleges benzináremelés. Persze lehet, hogy kénytelen lesz megállapodni. Az EU és a Világbank az utóbbi időben több alkalommal is felszólította az országot a gazdasági reformok beindítására, melynek első lépcsője természetesen néhány stratégiai cég, a Petrom mellett például a BCR maradékának privatizációja lehet.
Tárgyalnának?
Romániai sajtókörökben mindenesetre már most azt rebesgetik, hogy a kötelező végleges ajánlat beadásával nem zárult le a Petrom privatizációs folyamata, vagyis a román kormány nyitott a tenderrel párhuzamos tárgyalásokra. Ez pedig ugyancsak jó hír a Molnak, aki a partnerségi ajánlatával gyakorlatilag nem adott árajánlatot a román olajcégre, ám annál inkább reménykedik a kormány tárgyalási hajlandóságában.
