Több, zömmel szóbeli támadást szenvedett el a hazai civil szféra az utóbbi időszakban, börtönökből tiltották ki őket, Lázár János titkosszolgálati vizsgálatot ígért nekik, a KDNP ifjúsági szervezet pedig eljárást akar azok ellen, akik nem regisztráltak a külföldről támogatott civil szervezetek listájára.
A Hvg.hu mindezek miatt, de főleg Lázár János egyik kijelentése miatt megkereste a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH). A Miniszterelnökség feje ugyanis azt mondta, hogy jelentést fog tenni a kormánynak mint az Információs Hivatalt, azaz a polgári hírszerzést felügyelő miniszter. A NAIH szerint:
Ez arra enged következtetni, hogy az Információs Hivatal útján fog intézkedni.
Mindenesetre a titkosszolgálat ellenőrzését elsődlegesen az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága végzi, de ez a kormánypárti képviselők folyamatos aknamunkája miatt alig működik. Ekkor jön képbe a NAIH, ami a törvények szerint szintén vizsgálhatja a jogellenes megfigyelésre utaló panaszokat.
A Péterfalvi Attila vezette adatvédelmi hivatal pedig kérhet másolatokat, megismerhet adatokat, betekinthet dokumentumokba, megismerheti a felhasznált eszközöket, és megismerhet minősített adatokat is. Akár megtilthatja személyes adatok jogellenes kezelését, de elrendelheti jogellenesen szerzett adatok megsemmisítését is.
A NAIH minden panaszt kivizsgál, bár ha jogszerű a megfigyelés, nem tájékoztatja utána erről az alanyt. Jó példa, hogy Németh Szilárd, a Nemzetbiztonsági Bizottság fideszes alelnöke egyszer azt mondta egy interjúban, hogy kérte a titkosszolgálatoktól a Soros György támogatta civilek átvilágítását, ami nem lett volna jogszerű. Némethnek ezért írásban kellett cáfolnia, hogy ilyet tett.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint, ha politikai célokra használják a titkosszolgálatokat, az megrendítheti a bizalmat a szövetséges társszolgálatoknál. Ők jogszerűen működnek, ezért továbbra is azt teszi, mint eddig.
Peták Péter, a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) munkatársa szerint amúgy a civil törvény által előírt beszámolóik úgyis csak a választásokra lesznek kész, akkor lehet csak vizsgálni (ezt akarják az ifjú kereszténydemokraták). Ezután lehet látni, ki mennyi támogatást kapott, akár külföldről, tehát kell-e regisztrálnia.
Mire megtudnák, kire kell vadászni, már itt vannak a választások
A törvény szerint csak azokról a külföldi támogatásokról kell beszámolni, amiket idén június 27. után kaptak a szervezetek, és ha elérik a 7,2 millió forintos határt. Akkor 15 nap van a bejelentésre, másképp bírság jöhet. Erről a mulasztásról azonban jövő májusban, a beszámolók leadásakor értesülhet az ügyészség csak.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) elnöke, Majtényi László szerint amúgy volt már egyszer ilyen titkosszolgálattal fenyegetés a civilek irányába tavaly, de kiderült, hogy nem történt semmi. Majtényi szerint a civilellenes kampány hatása amúgy kevéssé látszik, a munkatársaikat nem rettenti el a kormány, az 1 százalékos felajánlások jönnek (bár a NAV készíti a bevallásokat, ezért nehezebben) és vannak érdeklődőik is.
Majtényi szerint “mindannyian gülenisták vagyunk” (utalva a török elnök által üldözött Fethullah Gülen hitszónokra), majd hozzátette, Sztálin is így üldözte annak idején az árulónak kikiáltott Trockijt.
(Kiemelt kép: MTI Fotó/ Balogh Zoltán)
