Tudomány

Idősebb a Föld magja, mint gondolnánk

A Michigani Műszaki Egyetem új felfedezése "felrázhatja" az egész földtudományt.

Alekszej Szmirnov geofizikai adjunktus kollégáival újrahatározta a Föld magjának korát.

Kutatásukhoz kőzetmintákat vettek a világ minden tájáról, és ezekben mérték meg a paleomágnesességet.

A paleomágnesességgel, azaz az egyes ásványok mágneses mezejének vizsgálatával kiderült, hogy milyen indukció volt jellemző abban a korban, amikor az adott ásványok keletkeztek. A kőzetek mágnesezettségének irányából a földmágneses erőtér irányára és pólusátfordulásokra is következtetni tudnak.

Szmirnov azt állítja, a Föld belső magjának kora is megbecsülhető az eljárással, mivel minden földi kőzetlemez változása, mozgása – a lemeztektonika – eredendően a belső maghoz kapcsolódik. Az általa vizsgált kőzetek indukciójának ideje 2,2-3 milliárd év helyett 1-2,2 millió esztendő eltérést mutat.

Ez alapján a kutató 1,2 milliárd évvel idősebbnek saccolja a belső magot, mint ahogy azt az eddigi elméletek tették. Szmirnov szerint a földtudomány szakértői nem fognak örülni eredményének.

AHOL MÉG 5000 °C FOKON IS SZILÁRD A VAS

A Föld mintegy 4,6 milliárd éve alakult ki. Keletkezése után anyagai sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba rendeződtek. A Föld magja tehát fiatalabb, mint a bolygó: jelenleg életkorát 2 és 4 milliárd év közötti időtartamra teszik.

A Föld magjában föltehetőleg a viszonylag sűrű vas és nikkel halmozódott fel, kívül pedig a rendkívül ritka, gázokból álló légkört találjuk. A belső magban uralkodó környezeti viszonyokról csak hipotézisek léteznek.

Feltételezik, hogy a hőmérséklet 5000-6000 °C között alakul, míg a nyomás 330-360 GPa értékek között. A szilárd halmazállapotot azzal magyarázzák, hogy ilyen extrém nyomásviszonyok mellett a vas olvadáspontja rendkívül megnő.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik