Orbán Viktor kormányzásának egyik kulcsterülete a sport, ám itteni lépéseit korántsem követik olyan lelkesedéssel támogatói, mint más területeken folytatott politikáját.
Úgy tűnik, már a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság emléke is elhalványult: akkor a magyar válogatott szereplése olyanokat is szurkolóvá tett, akik addig nem futballrajongásukról voltak ismertek. Merthogy hiába igyekszik Orbán Viktor kormánya az ország kvázi hivatalos sportágaként kezelni a labdarúgást, hiába ömlik a futballba a közpénz, hiába épülnek sorra a stadionok, a Republikon Intézet friss közvélemény-kutatása szerint még a miniszterelnök híveit sem izgatja különösebben a labdarúgás.
A Fidesz-szavazóknak ugyanis mindössze a 22 százaléka mondja azt magáról, hogy követi és büszke a magyar futballra, 51 százalékukat viszont egyáltalán nem érdekli. Sőt, a még a köztudottan nemzeti érzelmű Jobbik-szavazóknak is csak a 21 százaléka vallja magát a hazai labdarúgás rajongójának.
Ez nem jó hír a Fidesznek, amennyiben figyelembe vesszük, hogy a 2010-es választások előtt Orbán már világossá tette, rengeteg erőforrást mozgat majd meg, hogy nemzetstratégiai ágazattá emelje a sportot. Az irdatlan mértékű közvetlen és közvetett állami befektetések első számú célpontja a futball volt, ám a számok azt jelzik, nem sikerült még a saját választói többségét sem az ügy mellé állítani.
Pláne nem az ellenzéki szavazókat: a magukat baloldali-liberális beállítottságúnak valló megkérdezetteknek a 10 százaléka nézi szívesen a hazai meccseket vagy a nemzeti tizenegy mérkőzéseit, 73 százalékuk viszont egyáltalán nem. A bizonytalanokat vagy a pártszimpátiájukat nyilvánosan nem vállalókat is figyelembe véve kimondható, hogy a Republikon mérése alapján a teljes népességnek mindössze a 18 százalékát érdekli a magyar futball, 59 százalékukat pedig teljesen hidegen hagyja.
A kutatók feltették azt a kérdést is, hogy érdemes-e sportberuházásokra költeni a közpénzt. Ebben az ügyben szintén meglepő a Fidesz-szavazók véleménye: a kormánypárt támogatóinak ugyanis szintén csak a 37 százaléka tudta határozottan kijelenteni, hogy érdemes ilyen célra közpénzt kiadni. 34 százalékuk nem tudott egyértelmű igent, vagy nemet mondani, míg 27 százalékuk szerint máshol jobb helye lenne a pénznek. A közvélemény rezdüléseire amúgy oly érzékeny Orbán Viktort ebben az ügyben mintha nem hagyná magát befolyásolni: a vizes vb irdatlan költségtúllépései után immár atlétikai szuperstadiont építünk abban a reményben, hogy megrendezzük a sportág világbajnokságát.
Ebben a kérdésben a jobbikos és a balos-liberális csoport véleménye már közelebb áll egymáshoz: csak 15, illetve 11 százalékuk támogatja a sportberuházások létrejöttét, negyedük lát benne pozitív és negatív hozadékot is, míg 58-58 százalékuk teljesen elutasítja. A pártnélkülieknek közel a fele nem helyesli a stadionépítést, a negyede pedig igen, ugyanakkor a teljes népességet tekintve is csak alig több mint 25 százalék látja értelmét a sportberuházásoknak, a lakosság 41 százaléka viszont egyáltalán nem.
(A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével készült, nem, kor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára nézve. A borítókép Besenyei Violetta munkája.)
