Tudomány

Sokkal gyorsabban forog a Nap magja, mint eddig hittük

Egy új tanulmány szerint a csillag magja négyszer gyorsabban forog, mint felszíne. Eddig a szakértők úgy vélték, a két terület rotációs sebessége közel azonos.

Roger Ulrich, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársa szerint a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a mag forgása a Nap 4,6 milliárd évvel ezelőtti formálódásából maradt hátra.

Ez meglepő, és érdekes belegondolni, hogy annak emlékét fedezhettük fel, hogy miként nézett ki a Nap a kialakulásakor

– mondta a kutató.

A mag forgása arról árulkodik, hogy miként született meg az égitest. Ulrich szerint miután az objektum létrejött, a napszél lelassíthatta a külső részek rotációjának sebességét. A forgás a napfoltokra is hatással lehet.

A csapat a felszín akusztikus hullámait elemezte a Nap atmoszférájában. Néhány ilyen hullám képes bejutni a csillag magjához, ahol kölcsönhatásba lépnek a gravitációs hullámokkal. Utóbbiak mozgása ahhoz hasonló, ahogy a víz lötyög egy félig megtöltött tartálykocsiban egy kanyargós hegyi úton. A csapat a két hullámtípus interakciója – egészen pontosan az akusztikus hullámok felszínre történő visszatérése – alapján tudott következtetni a mag mozgására.

A kutatók a SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) műhold 16 évnyi adatait használták fel a számításokhoz. Az űreszköz 1995-ben indult el az ESA és a NASA közös programjának keretén belül.

Az elképzelés, hogy a Nap magja jóval gyorsabban forog, mint a felszíne, már 20 évvel ezelőtt is felvetődött. Egészen mostanáig azonban nem mérték meg a mag rotációs sebességét.

A csillag magja nem csupán forgásában különbözik az objektum külső rétegétől: az égitest magja megközelítőleg 15 millió Celsius-fokos, míg felszíne “csupán” 5500.

(UCLA)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik