Az oroszok megpróbáltak beleavatkozni az amerikai választásba, de teljesen fölöslegesen, mert Trump enélkül is győzött volna
– mondja Mark Galeotti. Oroszországról 2017 viszonylag kevesen tudnak racionálisan, hideg fejjel beszélni, anélkül, hogy valamelyik oldal politikai agendájának bűvöletébe essenek. Galeottinak ez többnyire menni szokott, ezért jelenleg ő az egyik olyan ember, akire érdemes figyelni, ha Oroszországról beszél.
Galeotti a prágai UMV kutatóintézet munkatársa, a szakterülete a szervezett bűnözés, az orosz belbiztonság, a kiberbiztonság, és egyéb, ma kifejezetten felkapott témák. Emellett adott tanácsokat például a brit kormánynak is, most pedig egy interjút a New Eastern Europe nevű kéthavi magazinnak.
A cikkeleji idézet természetesen arra a kérdésre volt válasz, hogy mennyire avatkoztak be, vagy közkedveltebb nevén hekkelték meg az oroszok az amerikai választásokat. Szerinte az igazság valahol félúton van, mert az egyik oldal azt gondolja, hogy semmi nem történt, a másik pedig azt, hogy Trumpot az ördögi Putyin emelte hatalomba.
Szerinte ha az oroszok meg is próbáltak beleavatkozni az amerikai választásba, semmiképp nem az volt a cél, hogy Trumpot megválasszák. Az oroszok kivetítik a saját rendszerüket az amerikaiakra, és nem gondolták azt, hogy ebben a rendszerben az elit engedi majd győzni Trumpot.
Ebben az időszakban pont Moszkvában voltam, beszélgettem emberekkel, és senki nem gondolta, hogy Trump nyerhet.
– mondta Galeotti. Szerinte Biztosak voltak abban, hogy Hillary Clinton fog nyerni, és ha be is avatkoztak, azzal inkább az volt a cél, hogy Clinton körül minél több tűz égjen, ezért a beiktatása utáni időszakban arra menjen el az energiája, hogy eloltsa őket. Az orosz vezetés nagyon félt Clintontól, mert azt gondolták, hogy a beiktatása után megpróbálja majd elérni, hogy az orosz vezetést leváltsák.
James Comey utolsó pillanatban elkövetett bejelentése arról, hogy tovább nyomoznak Clinton ellen nagyob hatással volt a választásokra, mint Putyin. De a legnagyobb hatással Hillary Clinton borzasztó kampánya volt, amely gyakorlatilag átadta a választást Trumpnak. Megválasztották volna Trumpot az oroszok nélkül? Valószínűleg igen. És a másik két hatás nélkül? Szinte kizárt.
Hét és fél évig éltem Amerikában és sok barátom van ott. Trumppal kapcsolatban az esztétikai kérdések majdnem annyira fontosak, mint a politika. Mennyivel kényelmesebb úgy gondolni, hogy ezt az oroszoknak köszönhetjük, mint hogy elfogadjuk, a saját jelöltünk dobta el a választást, miközben csak be kellett volna sétálnia a Fehér Házba.
Fotó: Sputnik/Alexey Vitvitsky
Azt mondja, Csehországban is hasonló a helyzet. Hiába segítették az oroszok Milos Zemant a Lukoil helyi főnökén keresztül, Zeman nélkülük is nyert volna, mert remekül érti az emberek indulatait és ügyesen szólította meg a vidéki szavazókat. Akkor, amikor a kisvárosi emberek megrémültek az idegenektől és a globalizációtól, Zeman megnyugtató volt. De ha a prágai liberális értelmiség tagja vagy, sokkal könnyebb azt gondolni, hogy Zemant az oroszok választották meg.
Egyébként Galeotti szerint az oroszok sem annyira elégedettek a választások eredményével, mint azt Amerikában gondolják. Hiába ünnepeltek a parlamentben, mert a parlament jelentéktelen. A Külügyminisztérium fontos emberei közben aggódtak. Neki például azt mondta egy tisztviselő, hogy
Ötletünk sincs, mi fog történni, vagy hogy ha megtörténik, mit fog jelenteni.
Galeotti Oroszországban volt, amikor Szíriában állítólag ideggázt vetettek be egy élelmiszerszállítmány ellen. A lépést az amerikaiak a szír kormánynak tulajdonították, amelyet az oroszok támogatnak. Ezután az Egyesült Államok rakétákat lőtt ki egy szír katonai repülőtérre, ahol orosz katonák is voltak.
Másnap Galeottinak a külügy egyik munkatársa azt mondta, pontosan ettől féltek, olyan, mintha a legrosszabb rémálmuk vált volna valóra. Olyan amerikai elnök van ugyanis, aki kiszámíthatatlan, és szó szerint egy éjszaka alatt cseréli le a politikáját. Közben viszont nagyon szabadon alkalmaz erőszakot.
A szakértő szerint az oroszok megosztottak a helyzettel kapcsolatban. Egyrészt élvezik a Trump-hatást, ami kettészakítja Amerikát. Ha Trumpot leváltják, akkor is sokáig tart majd, hogy ezek a sebek begyógyuljanak. Másrészről viszont:
Olyan, mintha bezárták volna őket egy kis szobába egy dühöngő elefánttal. Boldogok, amikor másokat tapos el, de simán lehet, hogy végül őket fogja.
Főleg, hogy Galeotti szerint Trump eredendően nem is oroszbarát. Trump ugyanis Trump-barát. Csak az érdekli, ami őt és a szűk környezetét előreviheti. Az oroszokkal kapcsolatos barátságos kijelentései inkább arról szóltak, hogy ledöntse a baloldal tabuit. Remélte persze, hogy Oroszországtól végül egy gyors, könnyű politikai győzelmet szerezhet, ezeket ugyanis különösen szereti. Végül ezt Szaúd-Arábiától kapta meg a fegyvervásárlással, nem az oroszoktól.
Szerinte az már kérdéses, hogy Európában mekkora szerepe van az orosz propagandának. Ez leginkább azért van, mert kevés a komoly kutatás. Vannak megkérdőjelezhető felmérések és szenzációhajhász mondatok, de más nincs. Európa jelenleg legitimációs válságban van. Nem tudjuk, mi legyen belőlünk, föderáció, vagy valami más. Az oroszok megpróbálják azonosítani a létező törésvonalakat és szétfeszíteni őket.
Nem hiszem, hogy lennének területi ambícióik Európában, de látványosan semlegesíteni szeretnék Európát. Azt szeretnék, hogy annyira megosztott legyen, és annyira lekössék a belső viták, hogy ne legyen energiája foglalkozni azzal, amit Ukrajnában, illetve az orosz érdekszférában csinál Oroszország.
Szerinte a legtöbb orosz propaganda-kezdeményezésnek nincs hatása. Csak azokra hatnak, akik amúgy is nyitottak rá. Emberek, akik már rég elidegenedtek a rendszertől. De annyira iszonyú sok van belőlük, hogy ha mondjuk a fele nem működik, 40 százalék pedig csak olyanokat ér el, akiket már meggyőzött, még mindig van tíz százalék, ami működik. Oroszország hírszerzése és elhárítása ma olyan lendületben működik, mint a hidegháború csúcsán. A médiatámogatás elképesztő, és az oroszok az üzleti köröktől a bűnözésen keresztül a diplomáciáig mindent igyekeznek mozgósítani, aminek már lehet komoly hatása.
Oroszország nem szeretne barátságosnak tűnni, és nem akarja, hogy hirtelen mindenki a világ legjobb helyének gondolja. Inkább azt szeretnék elérni, hogy mindenben kételkedjünk, semmit ne higgyünk el, ne fogadjuk el a mainstream politika magyarázatait. Ez mind erősíti az európai káoszt. Galeotti szerint ezek azokban az országokban működnek a legjobban, amelyeknek kevés tapasztalata van Oroszországgal. Franciaország és Hollania sokkal jobban reagál a propagandára, mint Lengyelország vagy Észtország.
A szakértő arról is beszélt, mi lehet Oroszország jövője. Szerinte senki nem a következő választásra koncentrál. Putyin és Alekszej Navalnij is hosszú távra tervez. Navalnij valószínűleg nem tud majd elindulni az elnökválasztáson, a hatalom nem fogja engedni, hogy platformot kapjon az üzenete. Az az üzenet ugyanis, mondja Galeotti, többnyire elég népszerű Oroszországban. Navalnij alapvetően a korrupciót, és az oroszok nagy részének életét megnehezítő rossz gazdasági körülményeket támadja, de kifejezetten lelkes nacionalista, olykor erős rasszizmussal keverve. Szinte tökéletes jelölt az orosz középosztály számára. A következő választásoknak ő lehet a legfontosabb szereplője Putyin mellett.
