A Magyar Reklámszövetséghez július 4-én és július 5-én 16 állampolgári etikai panasz érkezett a kormány úgynevezett „Soros György kampánya” kapcsán annak antiszemita, erkölcstelen, diszkriminatív, gyűlöletkeltő mivoltát kifogásolva. A Magyar Reklámszövetség Ügyvezetősége kötelességének tartja, – Magyarország legnagyobb tagságával rendelkező kommunikációs szakmai szervezeteként -, hogy kiálljon a reklámszakma hírnevéért, és felszólaljon az olyan reklámok és kampányok ellen, amelyek megingatják a reklámtevékenységbe vetett közbizalmat vagy sérthetik a társadalomban általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normákat, valamint a közízlést.
Az MRSZ, mint reklámszakmai egyesület álláspontja szerint a politikai hirdetésekre is alkalmazandók az általános reklámozási alapelvek és követelmények. Az MRSZ felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben egyre több olyan politikai hirdetés került a médiába (közterületi plakátokra, rádióba, televízióba és online), ami ezen alapelvek szerint megkérdőjelezhető, de ezek esetében nem fordultak panasszal a Reklámszövetséghez.
Ennek a folyamatnak egy különösen kártékony megjelenése a szóban forgó kampány.
Az MRSZ felhívja valamennyi politikai párt figyelmét arra, hogy tartózkodjanak az alapvető társadalmi normákat sértő kampányoktól, különös tekintettel arra, hogy a vállalatok, gazdálkodási szervezetek hasonlóan megtévesztő állításokat tartalmazó, az erkölcsi-etikai normákat áthágó hirdetéseit a hatályos törvények szerint komoly szankciókkal és büntetéssel sújtják az illetékes hatóságok.
A Magyar Reklámszövetség Ügyvezetősége szerint a kormány megbízásából készített “Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!” szlogenű reklámkampány megingatja a reklámszakmába vetett bizalmat és ütközik a reklámok felé támasztott általános és alapvető társadalmi elvárásokkal, mely szerint a reklámnak tisztességesnek kell lennie, a reklám
- nem kelthet olyan összhatást, amely sérti a közízlést és a társadalomban általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normákat,
- nem lehet alkalmas gyűlöletkeltésre,
- a reklám nem vezethet valamely személy jó hírnevének sérelméhez és
- a reklám nem sértheti az emberi méltóságot.
Közleményük szerint a kampány társadalmi visszhangja az, hogy széles körben sértő és félelemkeltő hatást gyakorolhat és válthat ki, figyelemmel a történelmi emlékezetre.
A „Soros György kampány” nem tekinthető társadalmi célú hirdetésnek, hanem tartalmában egyértelműen politikai hirdetés, ezért közzététele társadalmi célú hirdetésként megtévesztő.
A Magyar Reklámszövetség állásfoglalásáról tájékoztatta a reklámozót, valamint az Önszabályozó Reklám Testületet és a Médiatanácsot is tekintettel arra, hogy ugyanilyen tartalmú panaszok érkeztek a tárgyban szereplő kampányra vonatkozóan az említett szervezetekhez is. Az MRSZ továbbá felkérte az Önszabályozó Reklám Testületet – a két szervezet közötti megállapodás szerint- arra, hogy a tárgyban szereplő kampányt bírálja el abból a szempontból, hogy a Magyar Reklámetikai Kódex hatálya alá esik vagy sem, s lefolytatható-e etikai vizsgálat.