Azzal csaphat oda Orbánnak Brüsszel, ami a legjobban fáj neki

Az Európai Unión belül jó ideje egyre hangosabbak azok, akik szerint a magyar és lengyel kormány rendkívül sokat tesz azért, hogy belülről szétbomlasszák az EU-t.

Az, hogy ezek az indulatok mennyire erősek, kiderült már a határozatból is, amelyet az Európai Parlament azért fogadott el, hogy megindítsák Magyarország ellen az uniós atombombának csúfolt hetes cikkely eljárását. Már itt is a keményebb határozatot fogadták el, amelyet az EP szocialista és liberális frakciói terjesztettek be. Ahhoz viszont, hogy elfogadják, kellett, hogy nagyon sok néppárti szavazzon át. Vagyis a Fidesz európai pártjából is egyre többen fordulnak az Orbán-kormány ellen. Pedig ez az ügy a gyakorlatban még csak a CEU-val szembeni kormányzati leszámolásról és a civil szervezetek kivéreztetéséről szólt. Ami most történhet, annak ennél is durvább következményei lehetnek.

Orbán Brüsszelben bejelentette, hogy Magyarország akkor sem fog menekülteket befogadni, ha az Európai Unió bírósága erre kötelezi. Ilyen még sosem történt, az uniós szerződések egyik alappontja az, hogy az Európai Bíróság döntéseit be kell tartani, mert ugyanúgy kötelezők az adott országra nézve, mint az állami bíróságok ítéletei.

Hiába Emmanuel Macron látványos győzelme, azért az egyáltalán nem egyértelmű, hogy az Európai Unió épp erősödik. Sőt, a Brexit hosszú távon komolyan meggyengítheti a szervezetet. Ilyenkor kifejezetten rosszul jön az, ha egy tagállam folyamatosan teszteli, mennyi tartás maradt még az unióban.

Már az év elején egyre nagyobb volt a morgás, hogy a közép-európai tagállamok megfúrják a menekültek elosztásának amúgy is ingatag rendszerét. És ugyanezzel a morgással előkerültek azok a hangok is, amelyek szerint valahogy meg kellene fegyelmezni azokat a tagállamokat, amelyek nem hajlandók viselni a rájuk eső terheket.

Év elején került elő először, hogy azok az országok, amelyek nem hajtják végre a közösen elfogadott megállapodásokat, ne kapjanak több támogatást a kohéziós alapból. Mivel innen rengeteg uniós pénz jön Magyarországra, ez a magyar kormányt rendkívül rosszul érintené.

A magyar gazdaság jelenleg valószínűleg nem azért növekszik, mert annyira jól teljesít. Voltak ugyan a Fidesznek sikeres próbálkozásai a gazdaság beindítására és az adósságcsökkentésre, de ezeknél sokkal többet számít az EU-tól hozzánk áramló iszonyatos mennyiségű pénz. Magyarországon az elmúlt tíz évben, stadionok kivételével, szinte semmi nem épült uniós támogatás nélkül. Pont erre találták ki a kohéziós alapot: az volna a célja, hogy a szegényebb tagországokat felhozza a gazdag tagországok szintjére.

A gondolat, hogy az uniós költségvetést feltételekhez kellene kötni, kezdi magát beenni a brüsszeli apparátus különböző szintjeire. Macron korábban arról beszélt, hogy Orbán szupermarketnek tekinti az EU-t, ahonnan csak azt vesz el, ami neki tetszik. Guy Verhofstadt pedig az Európai Parlamentben fakadt ki, hogy

Orbán csak a pénzt kéri, az értékeket nem.

A Politico rákérdezett Günther Oettinger költségvetésért felelős biztosnál, hogy van-e esély arra, hogy támogatási feltételek legyenek a 2018-as költségvetésben. Oettinger pedig meglepő módon azt válaszolta, hogy jelenleg ugyan nincsenek, de esély van rá, hogy legyenek.

Ezzel pedig szembement a saját főnökével, Jean-Claude Junckerrel, aki korábban úgy reagálta le a németek felől érkező javaslatot, hogy szerinte ez méreg lenne az Európai Unió számára, és nem lehet feltételekhez kötni a támogatási pénzeket.

Oettinger viszont azt mondta, kétféle lehetőséget is lát a feltételességre. Az egyik az, ha az adott tagállam gazdasági reformokat kíván végrehajtani. Ebben az esetben lehet módosítani, mennyi támogatást kap hozzá. A másik pedig az, ha egy tagország nem tartja be az EU közös normáit. Nyilvánvaló, hogy utóbbi alatt Magyarországot és Lengyelországot érti.

Oettinger ezzel a javaslattal egy táborba került a német kereszténydemokraták egy részével, akik szintén feltételekkel büntetnék Magyarországot.

De vannak a feltételeknek árnyoldalai is, Tim King ezeket is összeszedte a Politicón. Szerinte azért veszélyes fegyverként használni a támogatásokat, mert ezeknek eleve procedurális, nem politikai fenyegetéseknek kellene lenniük. De akkor nem használták őket, amikor a németek, vagy a franciák három százalék fölötti hiányt csináltak, pedig erre találták ki az egészet.

Ráadásul a feltételesség épp arra az illúzióra erősítene rá, hogy az EU csak a pénzról szól. Ha azzal büntetünk, hogy elvesszük a pénzt, akkor pont arra mutatunk rá, hogy csak a támogatásokért érdemes az EU tagjának lenni. Pedig ez egyébként sem igaz, hiszen a szétosztott támogatásokból simán lehet, hogy pont a németek keresték a legtöbb pénzt.

Politikailag sem lenne jó döntés King szerint feltételekkel fenyegetni. Ez ugyanis még egy cirkálósúlyú populistának is remek fegyvert adna a kezébe, Orbán pedig nem az, hanem nehézsúlyú.

A magyar miniszterelnök azonnal azt kezdené el otthon mondani, hogy Brüsszel elvette a pénzt, mert nem fogadtuk be a migránsokat.

Ráadásul az új tagállamoknak teljesen jogos kritikája lenne a régiek felé, hogy elveszik tőlük azokat a támogatásokat, amiket ők még megkaptak. Sőt, a francia mezőgazdaság még mindig kapja őket. King szeirnt a támogatások feltételességével csak nőne a szakadék az eurózóna és a periféria között. Pedig ideje lenne szembenézni a lehetőséggel, hogy rövid időn belül feltételekhez kötheti a hozzánk beáramló rengeteg pénzt.