Elutasítja a Társaság a Szabadságjogokért a kedden délben elfogadott civil törvényt. A szervezet, amely tíz éve még Orbán Viktort képviselte az akkori szocialista vezetésű rendészeti minisztériummal szemben, azt közölte: a törvény jogsértő, a jogsértés ellen pedig úgy tudnak a leghatékonyabban fellépni, ha nem tesznek eleget a törvénytelen előírásoknak. Leszögezték:
ezzel senkinek a jogát és a transzparencia követelményét sem sértik meg, hiszen gazdálkodásuk már most is teljesen átlátható.
Úgy vélik: a törvény megsérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket. A TASZ szerint a már meglévő szabályok sokkal alkalmasabbak az átláthatóság és a nemzet biztonságának garantálására, illetve a pénzmosás elleni fellépésre.
Az átláthatóságot az szolgálja, hogy a szervezeteknek közzé kell tenniük pénzügyi adataikat, támogatóikat is feltüntetve
– írják, hozzátéve, hogy a nemzetbiztonságot és a pénzmosás elleni küzdelmet pedig nem a nyilvánosság, hanem az ezen célok biztosítására hivatott szervezetek, például az ügyészség megfelelő működése szolgálja.
A közleményben az áll: a TASZ minden jogérvényesítési lehetőséget ki fog használni, ha eljárás indul velük szemben, bírósághoz, az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. A szervezet leszögezi:
gazdálkodása és tevékenysége teljesen nyilvános, bárki évekre visszamenően megnézheti, kiknek, milyen összegű támogatásával, milyen programokon dolgoznak.
Putyini mintáról ír a Helsinki
Szintén közleményt adott ki a Magyar Helsinki Bizottság, amely azt írja: a magyar társadalom és a civil szervezetek nem hagyhatják annyiban a civil ellenes törvény elfogadását. Leszögezik: európai demokráciában az erős civil társadalom a demokrácia egyik fontos pillére, és nincs helye a civil szervezetek megbélyegzésének.
A közleményben az áll: annak érdekében, hogy jogaikat a különböző bíróságokon érvényesíthessék, addig nem regisztrálnak külföldről támogatott szervezetként, amíg erre bírósági döntés nem kötelezi őket. Alkotmányjogi panasszal fordulnak az Alkotmánybírósághoz, és eljárást indítanak az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is. Egyebek mellett a legfontosabb nemzetközi szervezeteket és a külföldi közvéleményt is tájékoztatják a civil szervezetek putyini mintát követő megbélyegzéséről.
Amnesty: előre kitervelt, aljas támadás
Az Amnesty International előre kitervelt, aljas támadásnak nevezte a törvénymódosítást minden szabadságot szerető, demokratikus elkötelezettségű magyar ember ellen. Azt írják: a törvény azokat a szervezeteket veszi célba, akik a jogállamiságot, a szegény emberek, beteg gyerekek, menekültek, migránsok és más sérülékeny csoportok jogait védik, és olyan hiánypótló szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket valójában az államnak kellene.
Álságosnak nevezték azt az érvelést, hogy a törvény a civil szervezetek átláthatóságát szolgálja, hiszen most is évente nyilvánosan beszámolnak a bevételeikről és kiadásaikról. „A valódi cél a szervezetek lejáratása és a munkájuk hiteltelenítése a magyar társadalom szemében” – mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója. Szerinte a kormány alá akarja ásni a szervezetek munkáját, és ellenséget csinálni belőlük.
Leszögezte: az Amnesty International nem teszi meg azt a szívességet a magyar kormánynak, hogy felhagy a munkájával, és továbbra is minden törvényes lehetőséget megragad annak érdekében, hogy hazai és nemzetközi fórumokon tiltakozzon a törvény ellen, bármennyire is bosszantsa ez a kormányt.
