A kutatók általában olyan szupermasszív fekete lyukakat azonosítanak, melyek statikusan horgonyoznak a galaxisok közepén. Éppen ezért lepődtek meg a szakértők, amikor olyan különleges objektumot fedeztek fel, amely az űrön keresztül száguldozik.
Amikor két galaxis összeolvad, a rendszerek közepén fekvő szupermasszív fekete lyukak egy ideig egymás körül keringenek, majd összeütköznek egymással. A két objektum akár össze is olvadhat, egyetlen hatalmas fekete lyukat hozva létre. Bizonyos esetekben azonban a párok a koccanás után eltávolodhatnak egymástól, olyannyira, hogy az egyik objektum szédítő száguldásba kezdhet.
Ennek hátterében a rendszerek által generált gravitációs hullámok állnak. Ahogy a két objektum közeledik egymás felé, hullámokat generálnak a téridőben. Néha előfordul, hogy ezek egy irányba haladnak, és így kilövik a páros egyik tagját.
A tudósok több ezer SDSS (Sloan Digital Sky Survey) megfigyelést elemeztek, mire végre sikerült azonosítaniuk egy kifejezetten gyanús, nagyon világos röntgenforrást egy távoli galaxis centrumában. A csillagászok szerint a jel egy növekvő és aktív fekete lyuk nyoma lehet.
A forrás megtalálása után a csapat a Hubble űrtávcső segítségével felfedezte, hogy a jel valójában két objektumtól származik. A Chandra röntgenteleszkóp és a Keck teleszkóp további vizsgálata kimutatta, hogy a két fekete lyuk közül az egyik nem a galaxisa közepén helyezkedik el, sőt, a környezetétől eltérő sebességgel halad.
Az objektumot befogadó galaxis magában hordozza az összeolvadás nyomait. A rendszerben igen nagy számban születnek csillagok, ami azt bizonyítja, hogy a helyi csillagközi gázok óriási nyomásnak vannak kitéve. A galaxis külső területei ráadásul igen zavarosak.
Bár a szakértők tanulmányukban azt írják, hogy a nyomok alapján egy mozgó szupermasszív fekete lyukra gyanakodnak, további vizsgálatokra lesz szükség a többi lehetőség kizárásához.
