A legtöbb külföldi állampolgár kínai, orosz és ukrán a vásárlók között. Azoknak a külföldieknek is számos lehetőségük van, akik hitelt vennének fel ingatlancéljaikhoz, sőt bizonyos esetekben állami támogatást is kaphatnak.
2016-ban 1213 ingatlant vásároltak kínaiak, 446 ingatlant oroszok, és 231 ingatlan ukrán állampolgárok – derül ki a kormany.hu adatbázisából.
A legtöbb magyarországi pénzintézetnél nincs akadálya a hitelfelvételnek külföldiek számára, de természetesen nem ugyanaz az ügymenet, mint hazai ügyfelek esetében. Az sem mindegy, hogy mely ország állampolgáráról van szó. A hitelfelvételnél az állampolgárság egy fontos szempont, de ennél is fontosabb, hogy a külföldi ügyfél devizakülföldinek vagy devizabelföldinek számít-e – mondta Vincze Krisztián, a GDN Ingatlanhálózat Hitelközpontjának vezetője.
Devizabelföldi az a személy, aki rendelkezik magyar hatóság által kiállított személyazonosító okmányokkal. Számukra sokkal több lehetőség kínálkozik, mint azok számára, akik devizakülföldinek számítanak, tehát nem rendelkeznek magyar okmányokkal. Emellett fontos kérdés, hogy az állampolgárság mellett a rendszeres jövedelme honnan származik. Ha magyar jövedelemmel rendelkezik egy külföldi állampolgár, akkor már ő is számos lehetőség közül választhat, hasonlóan a magyar állampolgárságú kérelmezőkhöz.
Természetesen vannak olyan kérelmezők, akik külföldi állampolgárok, nem Magyarországon élnek, és nem is itt dolgoznak, pusztán befektetési céllal szeretnének ingatlan vásárolni. Nekik is vannak lehetőségeik, bár ez a banki kínálat elég szűk. Ennek ellenére nagyságrendileg az ingatlan értékének 60-70%-ban számíthatnak banki finanszírozásra.
Az állami támogatás elnyerési sem kizárt a külföldiek számára
A GDN szakértője kiemelte: önmagában nem kizárólag az állampolgárságot vizsgálják a támogatás jogalapjaként, hanem azt is, hogy milyen címen tartózkodik az illető Magyarországon, mely országba adózik, van-e magyar adóazonosító jele. Alapvetően ugyanúgy jogosult lehet, ha bizonyos kritériumok együttesen megvannak.
„Sokan gondolják, hogy külföldiként bonyolultabb adminisztrációra számíthatnak, és ez lassíthatja a hitelügyintézést. Viszont ez napjainkban már nem feltétlenül van így. Ma már a pénzintézetek többsége nem vár el fordítást a dokumentumokról, ezzel jelentősen csökkentve az adminisztrációs költségeket. Sőt, angol vagy német nyelvű dokumentumok esetén gyakran semmilyen fordításra nincs szükség. Természetesen ebben is van eltérés a bankok között” –fejtette ki Vincze Krisztián.
