Afrika szintjére süllyedtünk a korrupcióban

Az EY EMEIA Visszaélési Felmérése lesújtó adatokat közöl. A megkérdezett hazai 500 főnél nagyobb cégek vezetőinek 78 százaléka tapasztalja, hogy a kenőpénzek és a korrupció az üzleti élet mindennapos részét képezik. Két évvel ezelőtt még csak 73 százalék gondolta így, 2012-ben pedig mindössze 58 százalék.

Ezzel a 78 százalékkal a kelet-közép-európai átlagot (60 százalék) is jócskán meghaladjuk, sőt Magyarország bekerült a korrupció által leginkább sújtott országok közé, egy sorba Dél-Afrikával, Indiával és Egyiptommal – derült ki a szerdán ismertetett kutatásból, amit egyébként 2008 óta végez a tanácsadócég.

Az EY vezető partnere, Biró Ferenc azonban nemcsak rossz, hanem néhány jó hírrel is tudott szolgálni.

Ilyen például az, hogy a válaszoló vállalatvezetők a korábbinál jobban bíznak a gazdaság fellendülésében, vagy hogy kevésbé hajlandóak etikátlan cselekedetre. Ami szintén némi bizakodásra ad okot, hogy egyre kevesebb olyan vezető van, aki igennel válaszolt arra a kérdésre (18 százalék), adna-e pénzt azért, hogy megnyerjen egy üzletet. Viszont még mindig 13 százaléknyian vannak, akik megbabrálnák a könyvelést a pénzügyi cél elérése érdekében.

Rossz hír, hogy a korrupció észlelésénél folyamatos a romlás a magyar cégeknél, és hogy egyre jobban féltik a személyes biztonságukat azok, akik tudnak a visszaélésekről, és ezért zömében inkább nem is jelzik ezeket. A felmérésben megkérdezett cégvezetők 69 százaléka válaszolta azt, hogy a személyes biztonsága miatt aggódva nem valószínű, hogy jelezné a cégen belüli csalást, vesztegetést vagy korrupciót. Összevetésül: a cseheknél fele ennyien (34 százalék) félnek csak ennyire, és Magyarországon alig különb a helyzet, mint Nigériában.

Pedig Biró Ferenc szerint a legrosszabb, amit a munkavállaló tehet, ha elhallgatja az ügyet – ha jelenti, nagyobb védettsége lehet.

A személyes biztonsággal kapcsolatban az is kiderült, hogy gyakran konkrét fizikai veszélyeztetettségről van szó. Például a sáros kolléga fenyegetéséről: Ha erről beszélsz, bajod lesz! Szintén a fizikai fenyegetettséget növelheti, hogy szervezett bűnözői csoportok is beépülhetnek olyan cégekbe, ahonnan komoly pénzeket lehet eltulajdonítani. Vagyis a visszaélés összefügg az üzlet nagyságrendjével is – mondta Biró.

Igen sokatmondó, hogy mit válaszoltak a magyar vezetők arra a kérdésre, éreztek-e valaha nyomást arra, hogy kötelezettségszegéssel kapcsolatos aggályt vagy információt elhallgassanak. A válaszolók csaknem harmada (31 százalék) rendelkezett információkkal, de éppen a nyomás miatt elhallgatta ezeket, és csak kevesen voltak, akik ennek ellenére is bejelentést tettek (7 százalék).

Az is elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek 49 százalékának fordult már meg a fejében, hogy a munkahelyén tudomására jutott etikátlan magatartás miatt felmondjon. De végül csak az észlelők negyede mondott fel.

S hogy vajon miért emelkedett ennyire a magyar cégvezetők körében azok aránya (78 százalékra), akik azt mondják hogy a korrupció az üzlet mindennapos része? Feltehetőleg azért, mert a felső vezetés vizet prédikál és bort iszik. No meg azért is, mert Magyarországon továbbra sem az etikus, transzparens működésre épülő cégkultúra a jellemző – mondta el kérdésre válaszolva Biró Ferenc.